Bevallom, nem hittem volna, hogy egy fővárosi kerületért úgy is lehet rajongani, hogy azon csak átutazik az ember. Aztán találkoztam Rátonyi Gábor Tamással, aki felvilágosított arról, hogy a XV. kerületet távolról is lehet nagyon szeretni.
– Miért pont a XV. kerületet?
– Mert úgy alakult az életem, hogy a szomszédos kerületekben laktam és lakom ma is, emiatt rengeteget utaztam és utazom Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán keresztül. A 25-ös autóbusz ablakából pedig megismertem és megszerettem a kerületet.
– Olyannyira, hogy erről blogot kellett írnia?
– Ez fokozatosan történt. Előbb kíváncsivá tett a kerület, majd miután sok mindent megtudtam róla, szerettem volna az ismereteimet másokkal is megosztani. És azért blogolok, mert a jövő generációjának főként az internet fog ismereteket nyújtani, ezért a generációnk legfontosabb dolga, hogy minél több ismeretanyagot töltsön fel a világhálóra.
– A témákat mi alapján határozza meg?
– Impressziók alapján, éppen milyen hatás ért, mi volt, ami leginkább foglalkoztatott. Sokat ötletelek a kerületről, ha ezeket mind fel tudom majd dolgozni, akkor ez a helytörténeti blogolás életem végégig is kitart.
– Most hányadik ötletnél járunk?
– A pestújhelyi ipartestületi székház története a 112. bejegyzésem volt. Korábban sűrűbben, hetente írtam, mostanában inkább havonta teszek fel egy új bejegyzést, ám így is naponta mintegy nyolcvan olvasó klikkel rá.
– Ha ennyire szereti a kerületet, miért nem itt lakik?
– Ez nekem is fájó pont. Húsz éve Zuglóban élek, ahova tíz éve már egy lakáshitel is köt. De az biztos, ha még egyszer költözöm, akkor a XV. kerületbe fogok.
Comments are closed.