Női láb és tarantula pók

Átlagos olvasási idő: < 1 perc

Hiába divat, hogy pár évente lecseréljük a tárgyainkat, egyre inkább teret hódítanak az értékek, így az egyedi, fából faragott eszközök is. Az előző lapszámunkban Kálvinné György Gabriella azt kérte, a XV. kerületben élő Ambrus Hunor fafaragót keressük fel, így vele beszélgettünk értékteremtésről, hagyományőrzésről a fafaragás kapcsán.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Ambrus Hunor gyerekkorától besegített édesapja, Ambrus Aladár fafaragó műhelyében, így leste el a szakma minden fogását, de miután agrármérnökként diplomázott, más területen kezdett dolgozni. „Hamar rájöttem, hogy az nem nekem való, a fafaragás sokkal mozgalmasabb, több benne a kihívás. Még a gimi alatt a műhelyünkben kerestem meg a zsebpénzem, megtanultam mindent. A vállalkozásunkban én foglalkozom az egyedi faragásokkal, most éppen egy színházi elő­adáshoz faragok egy frigyládát.” További részletek az Életképek 12. számában olvashatók.

Comments are closed.