Ne fészbukozz részegen! – rendhagyó irodalomóra a blogban

Itt van a tudás az orrunk előtt a hálón. Egy kattintásra vagyunk Arany Jánostól, a Hamlettől vagy a Facebook-ra feltöltött alkalmi költeményektől. A jelek szerint kéznél vannak azok a középkorú literátorok is, akik nagyon keményen megdolgozták küzdelmes pályájukon anyagukat: a magyar nyelvet.

A Periszkóp rendhagyó irodalomórára invitálja a magyartanárokat és az irodalom ügyei iránt érdeklődő diákokat, amikor közzéteszi a Szabó T. Anna költővel és Dragomán Györggyel készült rádiós beszélgetés anyagát. Az ötvenperces élő beszélgetést Kelen Károly és Rab László (e blog szerkesztője) készítette, a Folyt. köv. műsora minden csütörtökön este nyolckor kerül adásba a Klubrádió programjában.

A kortárs magyar irodalom meghatározó személyiségeit a két Népszabadságos újságíró 2017. október 19-én este kérdezte összeismerkedésük körülményeiről, az Erdélyből Magyarországra történt áttelepülésről, a több mint harminc nyelvre lefordított regény, A fehér király hallatlan sikeréről és azokról az alkalmi versekről, amelyek az internet és a Facebook jóvoltából annak idején néhány nap alatt több százezres közönséget mozgattak meg. A beszélgetés során nem voltak tabuk, az íróházaspár őszintén beszélt arról, hogyan segítik egymást a szövegek kölcsönös átvizsgálásában. Dragomán György arról is említést tett, mi a sorsa azoknak a kéziratoknak, amelyek „nem működnek” eléggé, Szabó T. Anna pedig elképesztő tömörséggel foglalta össze a „szereposztó dívány” körül kialakult drámai esetek tanulságát.

A két alkotóról dióhéjban annyit, hogy mindketten a rendszerváltozás előtt jöttek Erdélyből Magyarországra. Dragomán György marosvásárhelyi, Szabó T. Anna kolozsvári. Megismerkedhettek volna otthon is, de akkor még nem lehetett csak úgy átruccanni az egyik városból a másikba. Szombathelyen középiskolás diákként találkoztak, itt kezdődött az a harmincéves küzdelmes szerelem, amelyet azóta boldog házasságban teljesítenek ki. A könyv, az írás, a fordítás központi helyen áll a két fiúgyermeket nevelő család életében (nem szerepelt a beszélgetésben, de az idősebb fiú 15 évesen már több megjelent ifjúsági regény fordítója).

Ne okoskodjunk tovább, jöjjön maga a felkínált beszélgetés! 

Kérjük azokat, akik elfogadták ajánlatunkat, és használták az irodalomtanítás során a beszélgetést, jelezzék, hogy milyen tanulságokkal szolgált számukra a két igen termékeny magyar író hangos példája. (PP, 2017 október)