Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében kedden elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. A volt államfőt a sajtóértesülések szerint várhatóan a felesége, Raisza mellé fogják eltemetni a moszkvai Novogyevicsje-temetőben. A kérdésben a család dönt majd.
Jóllehet hazájában az emberek többsége a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze nevét, életútja és tettei alapján a világ más részein megbecsült, történelmi jelentőségű személyiségként ismerik el. Mihail Gorbacsov 1985 és 1991 között volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, és 1988 és 1991 között, háromféle titulussal, az ország államfője is.
Elődje, Konsztantyin Csernyenko halálát követően Mihail Gorbacsov 1985-től, 54 évesen lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. A Szovjetunió vezetőjeként alapvető reformtörekvésekkel próbálkozott meg: 1986 februárjában, az SZKP XXVII. kongresszusán vezette be kormányzásának fő elveit, amelyek a „glasznoszty” (nyíltság), a „peresztrojka” (átalakítás), és az „uszkorenyije” (a gazdasági fejlődés gyorsítása) jelszavára épültek.
Reformkísérletei egyrészről a hidegháború végéhez, másrészről a kommunista rendszer bukásához és a Szovjetunió összeomlásához vezettek, ezért Oroszországban ellentmondásos, a világ más részein annál inkább tisztelt személyiséggé vált. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991. december 25-én mondott le a Szovjetunió elnöki tisztségéről, miután nem tudta megakadályozni a szovjet tagköztársaságok önállósulási törekvéseit.
Azután, hogy nyugdíjba vonult, Mihail Gorbacsov könyvírásból és az előadókörútjaiból élt, a világ rengeteg országában fellépett több tízezer dolláros díjazás ellenében.
Gorbacsov 1990-ban megkapta a Nobel-békedíjat.
Comments are closed.
