Fodrozódnak a hullámok a szomszédos XIII. kerületben, ahol nemrég úgy döntöttek, nem változtatják meg a 2013-ban Horn Gyuláról elnevezett sétány nevét. Miközben Sára Botond fideszes főispán (a Józsefváros 2019-ben megbukott polgármestere) jogszabálysértőnek nevezte, és kifejezte azt az óhaját, hogy „az önkényuralom kiépítésében és fenntartásában részt vevő” egykori politikusról ne nevezzenek el közterületet. Elgondolása szerint harminc napon belül át kellene keresztelni a sétányt.
Ha köznyelvi formában szeretnénk visszaadni Sára politikai természetű akciójára a főváros válaszát, az valahogy így szólna: más a leányzó fekvése. „Sajnáljuk, hogy kisstílű politikai vita lett egy közterület elnevezéséből – reagált a XIII. kerületi önkormányzat a szélsőjobbos kívánalmaknak megfelelő Sára felszólítására. – Egy nemzetközileg elismert és Magyarországon legitim módon megválasztott miniszterelnök érdemesített arra, hogy közterületet nevezzenek el róla.”
– Sára Botond, bár főispán, még nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak – így reagált Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. – A kormányhivatal törvényességi észrevételt tett, a fővárosi közgyűlés számára nem kötelező megváltoztatni a Horn Gyuláról elnevezett közterület nevét. A közgyűlés harminc napon belül megtárgyalja a kérdést, ha pedig fenntartja azt az álláspontját, amit előzőleg már két alkalommal megszavazott, akkor marad a Horn Gyula sétány elnevezés a XIII. kerületben.
Kiss szerint Sára Botondnak ebben az esetben lehetősége lesz bírósághoz fordulni, ahogyan az máskor már előfordult. Aztán majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet.
A főpolgármester-helyettes nem kívánt kitérni arra, hogy Horn Gyula milyen szerepet töltött be a Kádár-korszakban – úgy érzi, ez meghaladná a hatáskörét, nyilatkozta a Népszavának –, szerinte a fővárosi közgyűlésnek nincs oka megváltoztatni korábbi határozatát. „Helyesen jártunk el, amikor úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk a XIII. kerületi önkormányzat javaslatát, és közterületet nevezünk el a volt miniszterelnökről” – jelentette ki Kiss Ambrus.
A legérdekesebb különben az, hogy a vasfüggöny 1989-es felszámolása és a keletnémetek Ausztriába (azaz az NSZK-ba) történt átengedése szóba se került, a főispánt sem izgatja különösebben, hogy Horn Gyula nemzetközi szintű, a keleti blokk sorsának alakulását befolyásoló döntések meghozatalában (mellesleg a Fidesz-politizálás lehetőségének megteremtésében) vett részt. A vasfüggöny 1989 júniusi „szimbolikus” átvágása persze már a propagandát célozta, mert a műszaki határzárat addigra megszüntették a magyar-osztrák határon. De hát ez is a Németh-kormány és a külügyminiszter Horn érdeme, Helmuth Kohl kancellár, aki azért nem egy Sára-szintű főispán volt az egyesült Németországban, számos alkalommal méltatta a szocialista politikust a rendszerváltáskor tanúsított bátor kiállásáért. A nyitóképen képen Alois Mock osztrák kancellár és Horn Gyula látható, amint átvágják a kerítést.
Tegyük hozzá, az Orbán-kormány 2015-ben éppen határkerítés-építéssel vétette magát észre. Ugyanúgy el akarta vágni Magyarországot a külvilágtól, mint elődei az egypártrendszerben.
Nagyjából ennyire vehető tehát komolyan a főispán óhaja. (PP, Periszkóp Palotán, 2023. 03. 29. – Nyitókép: MTI/Matuz Károly, 1989)
Comments are closed.
