Minden gyermek izgatottan várja a Mikulást, karácsonykor az ajándékozást, míg a felnőttek menetrend szerint díszítik a fenyőfát. Mikor készül a lélekmelengető ebéd, fel sem ocsúdunk, mennyi mindent őrzünk elődeink mindennapjaiból. Hogyan tudjuk a régi szokásokat észrevétlenül továbbörökíteni, és miért fontos vírusidőszakban is, hogy miként viszonyul egy család az ünnepekhez? Advent kapcsán erre kerestük a választ Jánosi Mónikával, a Fejlesztő Palota vezetőjével.
– A családi szokások gyerekként ivódnak belénk, mégis csak felnőttként értjük meg hatásait. Miért fontos a hagyományőrzés még olyan időszakban is, mint a világjárvány?
– A generációkon átívelő, tudatosan ápolt szokások tükrözik a család normarendszerét. A tradíciók jellegzetes rituálékban nyilvánulnak meg, melyek az összetartozását, ezáltal az identitását is erősítik. A gyerekek számára ugyanis fontos a biztonságérzet, melyhez jó alapot tudnak nyújtani a felnőttek a hagyományok állandóságával. Ez pedig napjainkban, a koronavírus miatt kialakult bizonytalanságban még jobban mérvadó. Sokszor nem is tudatosul bennünk, viszont a belénk kódolt attitűdök határozzák meg a család ünnepi hangulatát –mondta a szakember.
– A világjárvány teljesen átalakította a mindennapjainkat. Idén az ünnepek is másként köszöntenek ránk. Ilyen élethelyzetben egyáltalán tudunk kapcsolódni a klasszikus kulturális szokásokhoz?
– A kialakult hagyományokat nem szabad egyik napról a másikra sutba vágni. Bármennyire rugalmasak a gyerekek, a lelki fejlődésükben, fontos pillér a családi kötelék ápolása. Hiába a sok játék, ha megkérdezünk egy kicsit: számára mi a varázslatos a karácsonyban? Garantáltan kitér a közösen készített mézeskalácsra vagy a szülőkkel való éneklésre. Az aprónak tűnő dolgok viszik tovább a valódi értékrendet, és ezt a vírus sem befolyásolhatja. Sőt, most sokkal fontosabb, hogy megteremtsük azt a lelki közelséget, ami átlendít az év viszontagságain.
– A szigorú egészségügyi szabályok mellett hogyan lazíthatunk?
– Hajdanán a hagyományok szimbolikus formában segítették az embereket a mindennapok útvesztőiben. A tárgyak például fontos üzenetet hordoztak, ünnepnapokon csak bizonyos étkészletet, asztalterítőt használtak. A vallási szokások is jobban domináltak, hiszen régen a templomban gyűltek össze. Most is ezekből meríthetünk, hogy ne a betegségre fókuszáljunk, hanem a családi együttlétre. Minden bizonnyal sokan csak online fognak az idős hozzátartozókkal érintkezni, de nem becsüljük alá ennek a kapcsolati formának sem a jelentőségét. A kedves szavak, a törődés éteren keresztül is megszépíti szeretteink karácsonyát.
– Mégis mit tehetünk, hogy a régi, mesebeli emlékek felnőttként új értelmet nyerjenek gyermekeink körében is?
– Görcsösen semmihez sem szabad ragaszkodni. Be kell látnunk, hogy régen más tette boldoggá az embereket, azonban a hagyományokat tiszteletben kell tartani, és a kor gyermekeivel is meg kell értetni, mi illendő. Számos kutatás bizonyította, hogy a boldog, kiegyensúlyozott családok nemcsak értékes hagyományokkal rendelkeznek, hanem folyamatosan újakat is kialakítanak, amelyek segítik őket abban, hogy megtalálják a legjobb utat az elkerülhetetlen változások közepette – fűzte hozzá Jánosi Mónika.
Comments are closed.
