Bauer Sándor 17 éves ipari tanuló tiltakozása jeléül öngyilkosságot követett el a Nemzeti Múzeum előtt 1969. január 20-án. Benzint locsolt a ruhájára és felgyújtotta magát. Arra a kérdésre, hogy mi ellen akar tiltakozni, kijelentette: „az orosz megszállók ellen”.
Megemlékezés Bauer Sándorról/Fotó: XV Média, Nagy Botond
Bauer Sándorban a cseh testvér, Jan Palach tette nyomán fogalmazódott meg az az elhatározás, hogy önmagát, a „szénné égett holttestét” a nemzetnek adja. A magát felgyújtó Jan Palach nyomdokaiba léptek fiatalok Pilsenben, Brnoban, Léván, Pozsonyban, Brassóban. Így mutatták meg, hogy a Szovjetunió megszállása alatt a kommunista diktatúra elleni tiltakozás nem ismer országhatárokat – mondta Bauer Sándorról megemlékező beszédében László Tamás országgyűlési képviselő január 28-án a Rákospalotai Temetőben.
Arra is kitért, hogy Bauert 1969. január 28-án helyezték örök nyugalomba a Rákospalotai Köztemetőben. Az önfeláldozó fiú a hazaszeretet, a nemzeti identitás megőrzése mellett állt ki, példát mutatva mindannyiunknak. Dr. Pintér Gábor alpolgármester az emlékezésen hangsúlyozta: úgy kell visszatekintenünk, hogy gondoljuk át, tettének milyen tanulsága van napjainkban.
A megemlékezésen jelen volt Milan Peprník konzul, a Cseh Köztársaság Nagykövetségének követ-tanácsosa, Gál Róbert, a Budapesti Cseh Centrum programszervezője, Zentai Oszkár, a VIII. kerület, Józsefváros Önkormányzat Emberi Erőforrás Bizottságának elnöke, Hargitai Ottó szobrászművész, Döbrentei Kornél író, Vennes Aranka, a megemlékezés kezdeményezője és számos kerületi önkormányzati tisztségviselő is.
Comments are closed.
