Paygap, gender budgeting, érzékeny költségvetés, – a nemi esélyegyenlőség távolinak tűnik. A kereseti, a pozíciókban betöltött különbségek látványosabbak. Megannyi minden, hétköznapi „apróságok”, amelyek a változtatás alapfeltételei lennének. „Az egyenlőtlenségeknek a felszámolása alapvető emberi jogi kérdés” – idézi a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) egyenlőtlenségek felszámolásáért is küzdő civil szervezet honlapja. Igazgatójával, Bördős Évával beszélgettünk
„Mindenkit megillet a jog, hogy egyenlő esélyt kapjon a boldogulásra, a részvételre, a vezetésre, nemétől(…) függetlenül” olvasható az Európai Unió hivatalos oldalán. Ugyanakkor ma a világ legtöbb országában a nők csak papíron élveznek azonos jogokat. „Életük során, számos területen szembesülnek továbbra is az egyenlőtlenség legkülönbözőbb formáival”
–mondja Bördős Éva, a DemNet igazgatója. „Abban vannak jelentős különbségek, hogy hol, milyen formában és mértékben testesülnek meg.” Pontos számokat az egyenlőtlenségről mégis nagyon nehéz mondani, ez láthatatlan statisztika. Ami a legaggasztóbb: „Magukban a nőkben sem tudatosul, hogy az életüknek milyen sok aspektusát érintik a különbségek, s hogy lenne lehetőség a változtatásra.”
Jobban láthatóak a fizetés közti különbségek, hogy a döntéshozó testületekben milyen mértékben billenek az arányok, de jóval kevésbé látható, hogy az élet hétköznapi területein is feszülnek ezek a különbségek. A legfrissebb statisztikákból az is jól körvonalazódik, hogy a covid hatására nagyobb arányban szűntek meg a nők munkahelyei, kerültek anyagi válságba, ami tovább mélyítette az egyenlőtlenséget.
2019-ben fontos kutatást végzett a hazai nagyvállalatok egyike (Tesco) a gender pay gap – összkereseti különbség tekintetében. A felmérés, melynek célja az adott üzletlácban az egyenlőtlenség megszüntetése, kimutatta, míg az Európai Unió átlaga 14 százalék, addig Magyarországon ez 18,2 százalék ez a különbség. Ha kivetítjük a számadatokat az egyes szektorokra, jól látszik, hol nyílik hatalmasra az olló. Az információ- és kommunikációs technológiai szektoré 23,7 százalék, pénzügyi és biztosítási szektoré 36 százalék.
És persze az egyenlőtlenség függ az iskolázottságtól, az egyes régiók közti különbségtől, a szocializációtól. „Messze túlmutat az egyénen, teljesen átszövi a társadalmat” – mondja Bördős Éva. „A nemek közti bérkülönbség a pályakezdéskor a legalacsonyabb, ami a korral és a gyerekszámmal fokozatosan nő. Ha a végzettség és a pozíció szerint nézzük, az alacsony végzettségűeknél a legalacsonyabb (8%), míg a vezető pozíciókban ez akár 30% is lehet. A felső vezetők körében – pénzügyi vezetők, igazgatók, jelentős, akár 30%-os a bérszakadék.”
Nagyon nehéz bizonyos karrierpályákat nőként befutni, „vertikális szegregáció”.
„Magyarországon a munkaerőpiaci szegregáció, hogy nők és férfiak különböző foglalkozásokban dolgoznak, erősen szétválik. A gondozási, ápolási munkakörök még mindig női munkaerővel betöltöttek, amiről sokszor adatunk sincs”
– teszi hozzá. Mint ahogy a nemek közti bérkülönbségről sincsenek pontos adataink, rengeteg a borítékos fizetség, a béren kívüli juttatások.” A DemNet egyik célkitűzése a sok közül a transzparencia. Ha ez megvalósulna, a statisztika még nagyobb különbségeket mutatna. „Hogy mennyire élik máshogy a hétköznapjaikat a nők, a várostervezésnél is nagyon látszik” – mondja. Bécsben, hogy a nők minél nagyobb biztonságot élvezzenek, átalakították a közparkokat, közvilágítást, közvécét biztosítanak. Mérések mutatják, míg a férfiak többsége autóval közlekedik, a nők használják a gyalogos felületeket, sok gyerekkel, babakocsikkal. Ezt figyelembe véve több országban kiszélesítették a járdákat, Bécs példája mutatja, akkor történtek jelentős változások a nők életében, amikor építésznőket is bevontak a várostervezési projektekbe.”
Számos hétköznapi apróság, de jól mutatják a közgondolkodást az élet minden területén. Ezek adódnak össze, s látszódnak jól a bérezés és munkaerőpiaci kérdésekben, és ezeket a szempontokat lenne jó, ha akár a DemNet segítségével is erősebben megjeleníthetnénk.
SZÖVEG: Marton Éva
FOTÓ: nattanan23 / Pixabay
A szöveg eredetileg a TiZEN5 március 1-én megjelent számában volt olvasható.
Comments are closed.
