Kultúra

Fordulópont címmel, a pandémia utáni újranyitás jegyében rendezik meg az idei Múzeumok éjszakáját.Június 26-án kerületünkben is számos programmal várja Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye az érdeklődőket.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) újranyitotta könyvtárait. A tékák kizárólag érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkező olvasók és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak számára látogathatók (oltási papírt nem fogadnak el) – jelezte a FSZEK.

Ugyanakkor vannak, akik még nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, ezért nem léphetnek be a könyvtárba, de igénylik a kölcsönzés lehetőségét. Így továbbra is biztosított a Könyvtári Cserepont szolgáltatást is, ahol a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasók a könyvtárakba való belépés nélkül, előzetes igényleadással kölcsönözhetnek. A cserepontokon a beiratkozás, a kölcsönzött művek visszaadásának lehetősége és az esetleges tartozások rendezése is lehetséges.

A könyvtárak továbbra is normál nyitvatartási időben, de legfeljebb 18 óráig tartanak nyitva. A Központi Könyvtár csütörtökönként 20 órakor zár be. A Cserepont szolgáltatás is ugyanebben az időrendben vehető igénybe.

Több mint 70 produkcióval, koncertekkel, ősbemutatókkal, zenés- és prózai előadásokkal, gyerekprogramokkal, táncelőadással, operettel, színházi szemlével, filmvetítésekkel várja a közönséget a Városmajori Szabadtéri Színpad június 2. és szeptember 19. között.
Benkő Nóra, a Városmajori Szabadtéri Színpad ügyvezető igazgatója a színház május 27-ikulturális évadnyitóján elmondta: a nézőtér felújítása után megújult környezetben és minőségben készül a színház a nyári szezonra. A 800 fős nézőtérre korlátozás nélkül, védettségi igazolvánnyal engedhetik be a közönséget.

Kötelezők Szabadon címmel elindult a Szabad Labor Drámaműhely első iskolai programja, amelynek célja a kötelező olvasmányok megértésének segítése, a művekből feltárható emberi, társadalmi problémák felkutatása. A drámapedagógiai műhely szakembereinek a célja, hogy növeljék a gyerekek olvasás iránti nyitottságát, érdeklődését.

Minden gyermek izgatottan várja a Mikulást, karácsonykor az ajándékozást, míg a felnőttek menetrend szerint díszítik a fenyőfát. Mikor készül a lélekmelengető ebéd, fel sem ocsúdunk, mennyi mindent őrzünk elődeink mindennapjaiból. Hogyan tudjuk a régi szokásokat észrevétlenül továbbörökíteni, és miért fontos vírusidőszakban is, hogy miként viszonyul egy család az ünnepekhez? Advent kapcsán erre kerestük a választ Jánosi Mónikával, a Fejlesztő Palota vezetőjével.
– A családi szokások gyerekként ivódnak belénk, mégis csak felnőttként értjük meg hatásait. Miért fontos a hagyományőrzés még olyan időszakban is, mint a világjárvány?
– A generációkon átívelő, tudatosan ápolt szokások tükrözik a család normarendszerét. A tradíciók jellegzetes rituálékban nyilvánulnak meg, melyek az összetartozását, ezáltal az identitását is erősítik. A gyerekek számára ugyanis fontos a biztonságérzet, melyhez jó alapot tudnak nyújtani a felnőttek a hagyományok állandóságával. Ez pedig napjainkban, a koronavírus miatt kialakult bizonytalanságban még jobban mérvadó. Sokszor nem is tudatosul bennünk, viszont a belénk kódolt attitűdök határozzák meg a család ünnepi hangulatát –mondta a szakember.
– A világjárvány teljesen átalakította a mindennapjainkat. Idén az ünnepek is másként köszöntenek ránk. Ilyen élethelyzetben egyáltalán tudunk kapcsolódni a klasszikus kulturális szokásokhoz?
– A kialakult hagyományokat nem szabad egyik napról a másikra sutba vágni. Bármennyire rugalmasak a gyerekek, a lelki fejlődésükben, fontos pillér a családi kötelék ápolása. Hiába a sok játék, ha megkérdezünk egy kicsit: számára mi a varázslatos a karácsonyban? Garantáltan kitér a közösen készített mézeskalácsra vagy a szülőkkel való éneklésre. Az aprónak tűnő dolgok viszik tovább a valódi értékrendet, és ezt a vírus sem befolyásolhatja. Sőt, most sokkal fontosabb, hogy megteremtsük azt a lelki közelséget, ami átlendít az év viszontagságain.