Itt a szép templomos könyv

Jól sáfárkodott Mihály Zoltán a meglévő kerületi kincsekkel, a templomokra esett a választása, rögzítette a most látható állapotot, könyvét, mely a Templomaink címet viseli, pompás képekkel szerelte föl. 

Mondhatnánk, hogy a szerzőnek, akinek régóta szenvedélye a fotózás, megkönnyítette a dolgát, hogy a nagybátyja a Széchenyi utcai református templomban volt templomszolga, ő maga pedig a Sáfárság templomában konfirmált. Ilyet azonban mégsem mondunk, hiszen el tudjuk képzelni, hogy mennyi munka volt a képek és a templomokról szóló adatok egybeterelésével.  

– Kedves, tanulságos, de nagy munka volt – ezt maga a szerző mondta a városháza dísztermében megtartott könyvbemutatón, melyre szép számmal eljöttek a kerület története és élete iránt érdeklődő olvasók. És persze itt voltak Mihály úr rajongói is, mert azért ők is kellenek ahhoz, hogy a könyv sikeres legyen. 

– Hogy készült? – tette fel önmagának a kérdést a szerző, és érdekes történeteket mesélt arról, milyen volt, amikor órákon át nem akartak összejönni a kedvező fényviszonyok a jó minőségű felvételek elkészítéséhez. Erről a könyvbemutató vendégei meghallgathattak egy vetített képes előadást is. Ízelítőt adunk ebből. 

 Mihály Zoltán azt is elmondta, tudja, hogy egy az Isten, de a templomba járók is ízig-vérig emberek, ezért arra törekedett, hogy a szakrális tér építészeti ismertetése mellett a gyülekezetre vonatkozóan is támpontot adjon. Ügyelt arra is, hogy ne legyen fontossági sorrend, északról haladt dél felé, amiből nem lehet sértődés. – Úgy mentem végig a kerületen – mondta Mihály Zoltán -, mint egy turista, aki megnézi a helyi látványosságokat. 

A sort az Árpádházi Szent Margit templommal kezdte. A családi házhoz hasonlatos épületet plébániának „álcázták” a háború utáni években, amikor aztán megvolt a tanácsi stempli, nyomban átalakították templommá. Az Ófaluban álló református templom négyszáz év különlegességét hirdeti: száz év sem kellett ahhoz, hogy a reformáció tanai itt is gyökeret eresszenek. A Kossuth utcai katolikus templom alatt Árpádházi temető nyomait fedezték fel, elkezdték a kriptát feltárni, amit aztán statikai okokból abba kellett hagyni. – A műemlék orgonát 1664-ben szentelték fel, az orgona fedlapjában benne volt az évszám – jegyezte meg Mihály Zoltán -, de mire fél év múlva visszamentem, valaki lefestette. 

A Bazilika és a Mátyás templom után a harmadik legnagyobb budapesti templom a Magyarok Nagyasszonya, néhány éve éjszakai kivilágításban pompázik. – Nehéz volt fotózni – vallotta be töredelmesen a szerző -, a szentmise alatt, amikor gyülekeznek a hívek, illetlenség lábatlankodni, a végén pedig mindenki siet haza. Gyönyörűen díszített templom. Nem kerülték el a figyelmemet a legendás békák a pilléreken. Ennek az a megfejtése, hogy a templom mocsaras területre épült, amit feltöltöttek homokkal, a víz így kiszorult a templom köré. De a ködös pára még ma is jól látszik reggelente és esténként a környékben. Az építész úgy döntött, hogy megörökíti a békákat. 

Az alábbi videóval megpróbáljuk visszaadni a könyvbemutató hangulatát (a mi figyelmünket is megragadták a nagytemplom finom esti fényei). 

A Fóti úti református imaház esete azt igazolja, hogy megfér egymás mellett a harangszó, három gyülekezet temploma is ott áll közel egymáshoz, ami egyedülálló Pesten. A használaton kívüli zsinagógában a Széchenyi Könyvtár papírrestauráló műhelye található. Jelenleg harminc zsidó család él Palotán, vallásukat Újpesten gyakorolják. A Kinizsi utcai baptista imaházban kitűnő digitális orgona található, ingyenes koncerteket szoktak itt tartani. Különösen kedves volt a szerző számára a Magyar Sáfárság Temploma, a festett mennyezetről egy díszesen faragott csillár lóg lefelé, Erdélyből csempészték be a hívek. A MÁV-telepi Jézus Szíve nagytemplom kerítésénél történt, hogy Mihály Zoltán alkonyati fényeket keresve egy alulétrával egyensúlyozott, ezt látva egy nénike csak annyit mondott, hogy mindjárt szól a rendőrnek. A pestújhelyi templomot még akkor fényképezte, amikor nem volt órája, itt található egy evangélikus templom is, melynek históriájához tartozik, hogy Pestújhelyen, vele szemben volt Kádár János pikolófiú egy vendéglőben. És a legenda szerint a kommunista pártfőtitkár valahogy nem akadályozta meg, hogy a templomot a kollektivizmus évtizedeiben egy böhömnagy épülettel eltakarják (itt működött sokáig a Gelka). Akit ez a „kádári” szál mélységeiben érdekel, itt mindent megkap, és nem fog csalódni: Kádár azért nem szerette a Szabó-féle vendéglőt és Pestújhelyt, mert gyerekként sokszor heccelődtek vele. 

A sort az újpalotai Salkaházi Sára templommal zárta a szerző, és bevette a könyvbe az épülő új templomot is, amelyet hamarosan átadnak a gyülekezetnek. 

A kötet megjelenését az önkormányzat támogatta. Fő erénye, hogy a magyar szövegek mellett angolul is megtalálhatók benne a leírások. A szép és igényes kötet (ára 2500 forint) teljesen alkalmas arra, hogy karácsonyi ajándékként odakerüljön az ünnepi kínálatba. (PP, Rab László, 2017. november 8.)