„Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget”, szól a népi mondás. Nem véletlen, hiszen Benedek napja, március 21-e közismerten a csillagászati tavasz kezdete. Ez a dátum tulajdonképpen az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőség napja, amely azt jelenti, hogy ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik. Ilyenkor nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő.
Napéjegyenlőség
Ami viszont érdekes, hogy bár sok ismeretterjesztő és tankönyvben a március 21-ei dátum szerepel a csillagászati tavasz első napjaként, valójában 2011 óta nem ekkor, hanem egy nappal korábban van napéjegyenlőség.
Ennek oka, hogy a Föld 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül, nem egyezik meg azzal az átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperces időtartammal, amely eltelik két azonos típusú (így a márciusi) napéjegyenlőség között. Ráadásul négyévenként szökőnap is van, amely szintén befolyásolja a két időszak közötti különbséget – derül ki a csillagaszat.hu oldalról. Ez azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-án, 2048-ban viszont még korábban, már 19-én delel majd a Nap az Egyenlítő felett.
Az újabb tankönyvekben így talán már március 20-a szerepel majd a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik. A zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget.
Comments are closed.
