Sonka, tojás, torma, fonott kalács és friss tavaszi zöldségek, ezek hazánk hagyományos húsvéti ételei, melyek megtalálhatóak minden magyar család ünnepi asztalán. Más országok néphagyománya azonban ennél sokkal színesebb. A különböző nemzeteknél ugyanis nagyon érdekes szokásokat ismerhetünk meg, ha betekintünk a tradícióikba.
Jó barátaink, a lengyelek például különleges asztaldísszel emlékeznek meg a húsvétról, és vajból faragnak bárányt, melyet rendszerint az asztal közepére helyeznek. Míg Németországban a bárány szimbolikája egy édes sütemény formájában ölt testet, de sok család tányérjában helyet kap a báránysült is. Nagycsütörtökön pedig igen különleges szokásnak hódolnak a németek, aznap csak zöld színű ételeket esznek, például spenótot vagy brokkolit.
Talán nem meglepő, a franciáknál is a bárányé a főszerep, az egyik legkedveltebb fogás a bárányragu és a sült báránycomb provence-i fűszerrel elkészítve. A húsvéti sonka is népszerű náluk, kakukkfű, babérlevél, fehérbor, petrezselyem és fokhagyma az igazai francia sonka titka.
Az olaszok azonban galamb alakú, mandulával és cukorral megszórt, aszalt gyümölcsökkel készített, tojáslikőrös krémmel töltött kalácsra esküsznek ilyentájt. Kicsit délebbre, Spanyolországban a bárány mellett a sonkával és kolbásszal töltött kis batyuk hódítanak. – A spanyolok édességként tejes és citromos krémet fogyasztanak, amit egy csipetnyi fahéjjal bolondítanak meg. Miközben északon Svédországban tejszínhabbal töltött édes zsemle marcipánnal dukál – derül ki a nemzetiségek konyhájából írt feljegyzésekből.
Comments are closed.