A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinaton döntötték el: a tavaszi nap-éjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap, idén ez április 17-re esik. A tavaszi ünnepkör gazdag hagyományát ma már jószerint csak könyvekből ismerjük, de az idősebb generáció még emlékszik a húsvétvasárnaptól fehérvasárnapig tartó jeles napokra.
Nagyszombat éjjel húsvétvasárnapra virradóra a falvakban, így annak idején Rákospalotán is határjárást tartottak egyházi külsőségek között, énekelve, imádkozva. Ennek két célja volt: a tavaszi vetések mágikus védelme, valamint a közösség fiatalabb tagjaival megismertetni a határjeleket.
Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket fogyasztottak: húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, bort, amit a katolikus hívek szentelni vittek a templomba. Ez a hagyomány ma is él, sőt 2020-ban a pandémia miatt, sok helyen autóval járta körbe a pap a híveket, hogy megszentelhesse az ünnepi ételt.
-
- Ételszentelésre várók Porcsalmán 1976-ban Forrás: fortepan
-
- Ételszentelésre várók Porcsalmán 1976-ban Forrás: fortepan
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejének hite az alapja a húsvéti locsolásnak. Régen öntöző hétfőnek nevezték, ami arra utal, hogy a lányokat a kúthoz hurcolták, és vödörszám hordták rájuk a vizet. Az illatos vízzel történő locsolás csak a két világháború között jött divatba. Az 1940-es évektől a fiúk kölnivel és locsolóverssel állítanak be a lányokhoz. Közben az ajándékba adott hímes tojást is lassan felváltotta a csokitojás.
Nők húsvéti tojással 1933-ban Forrás: fortepan
Sokan már azt sem tudják, hogy a húsvéti ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap, ami idén április 24. Ez a nap a keresztszülőség megünneplése, amikor ünnepélyesen bejelentették a megszületendő gyermek keresztszülőinek a nevét és komatálat küldtek nekik ajándékba.
Comments are closed.
