November végén konferencián mutatták be a Közösen a közösségekért – intergenerációs programok adaptálása a hazai közművelődésbe című projekt (2024-2-HU01-KA122-ADU-000283533) eredményeit, amelyben a Csokonai Rendezvényház munkatársai is aktívan részt vettek. A rendezvény világossá tette: a közösségekért való közös cselekvés az a kulcs, amely hosszú távon fenntartható és élő kulturális életet teremthet.
2024-ben a Csokonai Nonprofit Kft. sikeresen pályázott az Erasmus+ rövid futamidejű mobilitási projektek felnőtt tanulási szektorára (KA122-ADU). A pályázatban megfogalmazott célok megvalósítása 2025-ben zajlott. A kezdeményezés célja az volt, hogy európai minták adaptálásával gazdagítsa a hazai közművelődési intézmények munkáját, és hosszú távon erősítse a társadalmi felelősségvállalást, a tudatos kultúrafogyasztást és a közösségi igények kielégítését.
A projekt keretében a Csokonai Rendezvényház munkatársai 2 országban, majdnem 30 intézményben szereztek tapasztalatokat. Kulturális központokban, többgenerációs házakban, ifjúsági terekben, közösségi kertekben és kortárs színházaknál figyelték meg, hogyan működnek az inkluzív, fenntartható és közösségépítő modellek. Berlinben például a mobil közösségi tereket és a „szociális buszokat” tanulmányozták, Frankfurtban és Münchenben a részvételi színház és a fenntarthatósági programok adtak inspirációt, Hamburgban pedig az alacsony küszöbű szociális szolgáltatások működését ismerték meg. Belgiumban interkulturális műhelyek és közösségi kertek mutatták meg, hogyan lehet csoportokat művészeti és közösségi tevékenységekbe bevonni.
A program egyik kiemelt állomása a 2025 júniusában megrendezett A padokon túl – Alternatív tanulási formák európai perspektívában című konferencia volt, ahol német és magyar szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Jessica Wiegand, a frankfurti Kinder im Zentrum Gallus fenntarthatósági referense a közösségi kertek és Repair Café példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet a fenntartható fejlődési célokat intézményi iránytűként használni. Judith Huber, a Pathos Theater munkatársa az ifjúsági részvételi modellek és a kollektív színházi alkotás erejéről beszélt, míg a magyar előadók – köztük a GYIK Műhely és a Meseút Egyesület – a történetmesélésre és intergenerációs kapcsolódásokra épülő jógyakorlatokat mutattak be.
A projekt során megismert legfontosabb minták között szerepelnek azonnal elérhető, regisztráció nélküli tanácsadások, rugalmas és bizalmi alapú közösségi terek, a „pay-what-you-can” jegymodell, a migrációs hátterű csoportok művészeti bevonása, a fenntarthatósági kezdeményezések – mint a Repair Café vagy az urban gardening –, valamint a részvételi színház és a kreatív műhelyek.
Az eredményeket 2025. november 21-én mutatták be a disszeminációs konferencián, ahol egyértelművé vált: az alternatív tanulási formák csak akkor válnak élővé, ha a szakemberek szenvedéllyel, nyitottsággal és együttműködéssel fordulnak a közösségek felé. A záróesemény összefoglalta a projekt tapasztalatait, és megerősítette, hogy a nemzetközi minták hazai adaptálása nemcsak módszertani tudást, hanem új szemléletet is hoz a közművelődésbe.
A program üzenete világos: a közösségekért való közös cselekvés az a kulcs, amely hosszú távon fenntartható és élő kulturális életet teremthet.
A témához kapcsolódóan 2026. január 29-én kiállítás nyílik a Pestújhelyi Közösségi Házban.
Comments are closed.
