Elhunyt Demján Sándor

Hetvenöt éves korában érte a halál Demján Sándort. Kerületünk díszpolgárától, a Pólus Center létrehozójától Nánási László írásával búcsúzunk.

– Példaképem Széchenyi, akinek ma is igaz minden szava, szorgalmasabban kellene olvasni a műveit, mert Magyarország boldogulása ettől is függ – mondta Demján Sándor, az egyik leg-gazdagabb és legbefolyásosabb magyar, a XV. kerület díszpolgára. – Ha nem vesszük komo-lyan Széchenyi István intelmeit – tettei hozzá –, olyasfajta képtelen helyzetek jöhetnek létre, mint abban az esztendőben, amikor többen jelentkeztek az egyetemeinken pszichológusnak, mint mérnöknek.

– Amit tudok, a szövetkezeti rendszerben tanultam meg, ott egy vezetőnek „illett” ismer-nie a bérszámfejtéstől a logisztikáig mindent, ez volt az én Harvard Egyetemem – beszélt az-tán a kezdetekről az állami díjas pénzügyi szaktekintély. Demján a sikereit sohasem egyéni teljesítményének, mindig a jó csapatmunkának tudta be. Élete elején fájdalmas veszteséggel szembesült, édesapját nem ismerhette, mert a második világháborúban elesett a fronton.

A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége ösztöndíjasaként szerzett diplomát a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd a Gárdonyi Általános Fogyasztási és Érté-kesítő Szövetkezetnél kezdett dolgozni. Innen a Bicskei ÁFÉSZ-hez, később a székesfehérvári Gorsium ÁFÉSZ-hez került. 1973-tól 1986-ig a Skála szövetkezeti közös vállalat vezérigazga-tója volt. Ezt követően egyik alapítója és elnöke a Magyar Hitelbanknak. Az 1990-es évek elején a Közép-európai Fejlesztési Társaság, illetve a Közép-európai Beruházási Társaság ve-zérigazgatója. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a rákospalotai Pólus Centert.

– A Pólus valóságos világsiker lett – emlékezett a nagy kerületi vállalkozásra Demján Sándor –, pedig szinte mindenki biztos kudarcot jósolt. Ez – mint mondta –, nem lep-te meg, mert szerinte a magyarokra jellemző, hogy a cselekvést gyakran gátolja a felfokozott bírálat, a túlzott kritika. – Jó lenne már véget vetni ennek a hungarosiíta és hungaroszunnita háborúságnak – fűzte hozzá. – Jó szívvel emlékezem a palotaikra, a városrész vezetőire, akik sokat tettek azért, hogy a tizenegy hónap alatt felépült Pólusból prototípus lett – mondta Dem-ján Sándor. Ezt követte Pesten a Nyugati Városközpont, ismertebb nevén a West End City Center, a pozsonyi Polus City Center, a kolozsvári Polus Center és a katowicei Silesia City Center megnyitása.

– Gyermekkoromtól fogva mindig sokat kártyáztam, römit, ultit, pókert játszottam – be-szélt kedvteléseiről is Demján Sándor –, de nagyon szeretek horgászni és olvasni is. Gyermek-éveimben a legfőbb szenvedélyem az olvasás volt, erre mostanában kevés időm marad. Lelkes futballrajongónak számítok, de éjszakai kikapcsolódásként szívesen nézek természetfilmeket és történelmi témájú dokumentumfilmeket. Megvallom, számomra még mindig valóságos cso-da a Hubble-űrteleszkóp. Meggyőződésem, hogy a kártya, a sakk és az olvasás fejleszti a krea-tivitást, ugyanakkor a játék segít felmérni a kockázat arányait, vagyis azt, hogy megértsük, mekkora kockázatot vállalhatunk a teljes tőkénk veszélyeztetése nélkül.

Demján Sándor egy időben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügy-vezető elnöke is volt, miközben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöki tisztét is betöltötte. 2003-ban a magyar értelmiség kiemelkedő teljesítményének elismerése, a hazai tu-domány, művészet és kultúra fejlesztése érdekében megalapította a Príma Primissima díjat. Cégei közé tartozik egyebek mellett a Trigránit Fejlesztési Zrt., az Euroinvest Közép-európai Befektetési Rt., az Almásfüzitői Hőerőmű, a Badacsonyi Pincegazdaság Rt. és a Gránit Bank Zrt. Ugyancsak számos vállalkozása található külföldön Szerbiától Oroszországig.

Kétezernyolcban a 300 milliárd forintra becsült vagyonával ő volt Magyarország leggazdagabb embere. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert vagyonának értékét 2006-ban még mind-össze 80 milliárd forintra becsülték, vagyis két év leforgása alatt csaknem megnégyszerezte tőkéjét.

Demján Sándor kitüntetéseinek és elismeréseinek teljes listája igen sok helyet foglalna el. Az állami díjas üzletember volt az Év Embere, az Év Menedzsere, az Év Vállalkozója, de övé lett az Évtized Legbefolyásosabb Üzletembere cím is. A SZÖVOSZ-díj mellett elnyerte a Magyar Üzleti Díjat és az Aschner Lipót-díjat is. Az MTA Wahrmann Mór éremben részesítet-te, a magyar oktatás kiemelkedő támogatásáért pedig Kármán Tódor-díjat kapott. Kitüntették a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is. Az Etyek község díszpolgára cím adományozása után első fővárosi díszpolgári címét a XV. kerületben ítélték neki oda 2001-ben, ezután a VI. kerület díszpolgára, illetve Budapest díszpolgára, majd Encs díszpolgára lett. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszpolgári címe után, a Műegyetem díszpolgára lett, majd a Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvinianae díjában része-sült. Demján Sándor többek között megkapta a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kitünte-tését, az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég díját, a Wall Street Journal által szponzo-rált Közép-kelet-európai Ingatlan Minőségi Díjátadó Gála kitüntetését, az Alekszander Nyevszkij Szent Fejedelem Érdemrend első fokozatát, Tatárföld köztársasági érdemrendjét és a Resource Property Awards életműdíjat.

– Nekem különösen kedves a rákospalotai díszpolgári címem – vallotta meg Demján Sán-dor találkozónk alkalmával –, ez az elismerés azért értékesebb, mert az ember egy kisebb kö-zösségtől kapta, ahol jobban, közelebbről ismerik.
Demján Sándor pályája végén bejelentette, hogy korára való tekintettel visszavonul az üz-leti élettől, és cégei irányítását a munkatársainak adja át, vagyonának jelentős részét pedig ha-lála után jótékony célra ajánlja fel.

Búcsúzunk tőle a XV. kerületből. (PP, Nánási László, 2018. március 28.)