Csáth Géza nevét nem csak a könyvmolyok ismerik, mivel a morfiumfüggő orvos-író híressé, hírhedtté vált irodalmi tehetsége és az őt körüllengő botrányok miatt. A Nyugat első szerzői közé tartozott unokafivéréhez, Kosztolányi Dezsőhöz hasonlóan. Kortársai elismeréssel írtak róla, majd feledésbe merült írói munkássága, de az elmúlt évtizedekben újra előtérbe került egyedi tehetsége.
Hiánypótló kötet összeállítására vállalkozott Szajbély Mihály, mikor Csáth Géza élete és munkái címmel egy igazi „régimódi monográfiát” állított össze, mint ahogy ezt a kötet alcíme is jelzi. Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József gyermekkorától írt naplóit, rokonaival és barátaival (mint például Ady Endre vagy Vészi Margit) sok éven át folytatott levelezését használta fel Szajbély, kiegészítve és egyszerre szorosan összefogva Csáth irodalmi életművével, mindezt irodalomtudományi alapossággal elemezve. Az író rajongói és az érdeklődő olvasók előtt élesen rajzolódik ki a XIX. század végi és a XX. század eleji életstílus, hangulat, művészeti világ vagy akár a társadalmi rétegződés.
Csáth Géza életével kapcsolatban minden titok feltárul előttünk. Hogyan döntött a zeneszerzés és az orvosi tanulmányok között, milyen hatással volt rá a megállapított, de nem bizonyított tüdőbaj, hogyan alakult ki hipochondriája, majd kábítószerfüggősége. Szajbély érdekes megállapítása, hogy Csáth a morfiumhoz nem aljzó-, hanem nyugtatószerként nyúlt. Szintén fontos felfedezés, hogy ő volt az, aki összekapcsolta az elmegyógyászatot és a pszichoanalízist Magyarországon. A legutolsó lapokon a kötet szerzője cáfolja a Csáth haláláról elterjedt legendát, miszerint miután agyonlőtte feleségét, a határon próbált átszökni, és közben katonák ölték meg. Szajbély Mihály monográfiáját elolvasva egy kívánsága van minden olvasónak – bárcsak minden irodalmárról készülne ilyen alapos életrajz.
(Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái, Régimódi monográfia; Magvető, 2019; 4999 Ft)
Comments are closed.