Ha nem ismered a településed történetét, akkor nem tudod tisztelni a jelenét – kezdte Rákospalota történetét bemutató, szeretettel teli előadását Hajdu László, a kerület korábbi parlamenti képviselője, volt polgármestere. Farkas Edit, a hagyományt teremteni kívánó beszélgetős délután házigazdája már az elején tisztázta: ez politikamentes összejövetel.
Múltból jelenbe – hirdette a meghívó. Szerda este, hagyományt teremtve, elkezdődött az a sorozat, amelynek keretében az 5-ös választókerület lakói számukra érdekes politikusokkal, közéleti szereplőkkel ismerkedhetnek, fontos témákról hallhatnak. Farkas Edit, a választókörzet önkormányzati képviselője még az év elején elhatározta, hogy a Rákos út 185. szám alatti irodájában ősztől beszélgetős délutánokat szervez.
A közösségi oldalon, amelynek már közel ezer tagja van, akkor meghirdette: jelentkezzen, aki bármilyen közérdeklődésre számot tartó témában fórumot tartana, vagy ismer olyan embert, aki „társadalmi munkában” vállalná a feladatot. Abban biztos volt, hogy első vendége Hajdu László, a kerület korábbi parlamenti képviselője, volt polgármestere lesz, később pedig mások mellett Cserdiné Németh Angéla polgármester, majd dr. Buzna Andrea főorvos, a Rákos úti Szakrendelő főigazgatója, illetve a vezető védőnő. Miután Farkas Edit korábban a TiZEN5-nek elmondta, nem politikai oldalakat szolgál, hanem a XV. kerület 5. körzetének rákospalotai lakóit, nem volt meglepő, hogy a szerdai beszélgetés elején is világossá tette: ez politikamentes délután.
„Ha nem ismered a településed történetét, akkor nem tudod tisztelni a jelenét” – fogalmazott bevezetőjében Hajdu László, aki nyolc-tíz Rákospalota történetét taglaló könyvvel érkezett. De közölte, a könyvespolcán 50 ilyen kötet sorakozik. A zsúfolásig megtelt képviselői irodában kíváncsian hallgatták az előadót, akinek szavai nyomán kirajzolódott a 100 éve várossá alakult terület múltja. Megtudhatták egyebek mellett, hogy az MO építésekor 3000-4000 éves leletekre bukkantak, amelyek arra utalnak, hogy ezen a vidéken már akkor is éltek emberek. De a 978 esztendővel ezelőtti emlékek már valóban igazolják Rákospalota létezését.
Ez a vidék 1846 után lett naggyá, amikor a Károlyi birtokon megépült az ország első szárnyvonala, a Pest-Vác vasút. Ennek mentén nyaraló kastélyokat emeltek, az idelátogatók pedig fellendítették a mezőgazdaságot, a szolgáltatást. Hajdu László előadásából a jelenlévők megtudták, hogy Rákospalota palóc település volt, amelyik számára a vasút az ipar fejlődését is lehetővé tette. Nem véletlenül létesült az olajgyár, a posztógyár, vagy a bőrgyár. A vasúttársaság lakótelepet épített, az anyagi jólét okán pedig sorra épültek a családi porták. Bár új Rákospalotára sokan költöztek, az ófalusiak hűségesek maradtak ehhez a vidékhez.
A jelenlévők nem csak a múltról, a jövőről is kérdezték Hajdu Lászlót. Kíváncsiak voltak például arra, véleménye szerint mi lesz a vasút, az állomások sorsa. Meséltek történeteket, amelyeket a családjukban őriznek, és érdeklődéssel forgatták a múlt emlékeit idéző könyveket. Azt mondták, várják a következő előadót, a következő beszélgetős délutánt.
Fazekas Ágnes
Fotó: Csokonai15
Comments are closed.
