Eredetileg az újpesti gyülekezethez tartoztak a XX. század elején a rákospalotai baptista hívők, de az 1920-as években már annyian voltak, hogy önálló lelkipásztort tudtak fogadni (ő volt Lant Emil testvér), és szükségük lett egy saját imaházra is.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
Az önállósodás során nemcsak Újpesttől szakadtak el, hanem arról is döntést hoztak, hogy mivel az akkori hívek többsége Rákospalotán élt, ott keresnek saját helyet, nem pedig Pestújhelyen, ahová addig jártak. Megvásárolták a Kinizsi utca 86. alatti telket, és először a rajta álló kis házat alakították át úgy, hogy használni tudják a százhúsz fős imateremként, majd amikor ez is kicsinek bizonyult, az üresen álló utcai frontra építettek egy új templomot.
A www.baptistak.hu oldalon olvasható a gyülekezet és a templom építésének részletes története is, és ez azért jó, mert a korabeli sajtóban nem írnak sem a gyülekezetről, sem az új, saját erőből felépített templomról, melyet 1937. október 2-án nyitottak meg a testvérek előtt. Nagy Sándor, a gyülekezet lelkipásztora szerint ez azért van, mert a baptista egyház az újabbak közé tartozik, sokáig nem fogadták el őket. A templom tervezésével és felépítésével Marosi Bélát bízták meg, aki nem messze lakott a Rákos út 233. szám alatt, és a korabeli Építőmesterek lapja szerint számos ház tervezője volt.
A templomban az elmúlt 80 évben voltak átalakítások, felújítások, a gyülekezetnek talán a legfontosabb a 2014-ben átadott új, virtuális orgona, amely Aristid Cavaillé-Coll (1811–1899) francia orgonaépítő által épített három nagy orgona ötvözeteként született újjá. Hangzásában Metz és Caen városok orgonáit idézi, a játszóasztalához Lyon város orgonája biztosította a mintát. A Közép-Európában egyedülálló orgonát sokszor hallgathatják a testvéreken kívül a templomban megrendezett koncertek látogatói is.
Comments are closed.
