Mit tehet egy szülő, amikor először merül fel benne a gondolat: lehet, hogy a gyermeke másképp fejlődik, mint a társai? Hova forduljon, milyen vizsgálatot válasszon és mit kezdjen a diagnózissal, ha valóban megérkezik?
Ezekre a sokszor fájdalmasan nehéz kérdésekre ígér kapaszkodót Az autizmus spektrumon innen című beszélgetéssorozat következő eseménye február 12-én, délután 6 órakor a Csokonai Rendezvényházban, ahol ezúttal az autizmus és az ADHD diagnosztikája kerül fókuszba.
A program házigazdája Kiss Zsófia, az XV. TV főszerkesztője, két autista kislány édesanyja. Nemcsak szakmailag, hanem személyesen is érintett az autizmusban és a figyelemzavarban, ezért különösen fontos számára, hogy a programsorozat valódi segítséget adjon a családoknak. „Ez egy olyan csapatmunka, ahol a szülőnek, a pedagógusnak és a fejlesztő szakembereknek együtt kell dolgozniuk” – mondta. Hozzátette, mennyire inspiráló volt látni, hogy az előző alkalomra nemcsak szakemberek, hanem érintett családok, felnőttek is eljöttek és a pedagógusok is nyitottan fordultak a téma felé.
Kulcs a megértéshez
Kiemelte: a diagnosztika sok család számára félelmetes, bizonytalan terep. A kérdések egymást érik: melyik vizsgálat megbízható, mi a különbség a magán és az állami rendszer között, és mit jelentenek a gyakran emlegetett BNO‑ és SNI‑kódok? A sorozat vendége ezúttal Mayer Dea, a Mosoly Fejlesztőház vezetője, aki segít rendet tenni ebben a sokszor átláthatatlan rendszerben. A beszélgetés egyik központi témája éppen a BNO‑ és az SNI‑státusz közötti különbség lesz.
„A BNO egy egészségügyi azonosító, az SNI pedig az oktatáshoz kapcsolódik. Mindkettőnek fontos szerepe van.” – magyarázta Zsófia. Szerinte fontos tisztázni, hogy ezek milyen támogatásokhoz, fejlesztésekhez vagy jogosultságokhoz vezethetnek, hiszen a szülők gyakran elvesznek a részletekben.
A korai felismerés ereje
Kiss Zsófia arról is beszélt, hogy a pedagógusok szerepe különösen fontos, hiszen sokszor ők veszik észre először, ha egy gyermek idegrendszeri fejlődése eltér a megszokottól. „Ez egy nagyon érzékeny helyzet. Sok szülőnek az első reakciója a tagadás, ami teljesen természetes” – jegyezte meg. A sorozat célja az is, hogy a pedagógusokat támogassa abban, hogyan tudnak úgy együttműködni a szülőkkel, hogy az valóban a gyermek érdekeit szolgálja. A diagnosztika nem bélyegként, hanem segítségként jelenjen meg: olyan útmutatóként, amely megkönnyíti a gyermek mindennapjait és segít neki megérteni saját működését.
Szerinte a korai felismerés sok esetben felszabadító lehet. „Egy hallássérült vagy mozgássérült ember identitásának része a saját állapota. Egy autista vagy ADHD‑s embernél ugyanez igaz. Minél korábban ismeri meg önmagát, annál könnyebben tud boldogulni az életben” – mondta Zsófia. A megfelelő fejlesztések megtalálása, a tanulmányok sikeres teljesítése és a későbbi munkaerőpiaci beilleszkedés mind könnyebbé válhat, ha az érintett gyermek vagy felnőtt időben megkapja a szükséges támogatást.
Negyedéves sorozat, egyre bővülő témákkal
KIfejtette: a programsorozatot hosszú távra tervezi, negyedévente új vendéggel és új témával várja az érdeklődőket. „A májusi alkalom például a gyászfeldolgozásról szól majd – arról, hogyan dolgozzák fel a családok a diagnózis érzelmi terhét. Emellett már elindultak az egyeztetések az Autisták Országos Szövetségével is, hogy a Csokonai hosszú távú együttműködést alakíthasson ki velük”.
Gyerekbarát program
Kiss Zsófia gondolt azokra a szülőkre is, akik nehezen oldják meg a gyermekfelügyeletet: a beszélgetés ideje alatt a Csokonai Rendezvényház kamaratermében gyermekjátszó működik, ahol szakképzett kollégák foglalkoznak a kicsikkel. „A múltkor is sok kisgyerek jött, gyönyörű alkotások születtek, amíg mi beszélgettünk” – tette hozzá. A belépés 12 év alatt ingyenes, felette 1000 forint.
Comments are closed.
