S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk – írja József Attila Hazám című versében, mivel a magyar társadalomra nagy hatással volt az, hogy a XIX. század fordulóján sokan próbáltak szerencsét az Újvilágban. Itt hagyták addigi életformájukat, szokásaikat, nyelvüket, családjukat. Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regénye az Árvai család amerikai éveiről szól. A Rög gyermekei trilógia második részében Árvai István családfő magyar földművesből amerikai gyári munkás lesz, de nem csak ez jelent változást az életükben. Miután megérkeztek az amerikai Toledóba, szigorú szabályokat állítanak fel saját maguknak – különös tekintettel a családi költségvetésre. Fő céljuk, hogy minél több pénzt spóroljanak, és hazatérésük után földet vehessenek maguknak.
István természetes intelligenciája és fémipari tapasztalata miatt gyorsan beletanul az új munkájába, felveszi az amerikai szokásokat, de van, amihez ragaszkodik, például szalonna és hagyma reggelire. István felesége, Anna otthon vigyáz az egyre gyarapodó családra, és őrlődik a magyarságuk megtartása és az amerikai mindennapok követése között. Ez nem is nekik, hanem a gyerekek generációjának nehezebb, a legidősebb fiú kivételével nem emlékeznek Szajlára, az ő otthonuk már az Egyesült Államok.
A regény erőssége a részletgazdaság és a korhűség. Sok mindent megtudhatunk a korabeli tengeren túli világról, az olajfúrásról és a magyar közösség amerikai életéről. A bemutatott kép nem idealizált, hanem valóságos – Árvai Istvánból Steve lesz, és hiába gyűjtenek, kérdésessé válik, hogy tényleg hazatérnek-e egyszer. A regény önállóan is értelmezhető, de sokat segít, ha ismerjük az előzményeket, az Ondrok gödre című művet. A Kossuth-díjas írótól nagyon várjuk a családtörténet befejező részét.
(Oravecz Imre: Kaliforniai fürj, Magvető, 2017; 4999 Ft)
Comments are closed.
