Hosszú az út, amit az anticiklontól a zúzmarán és az ónos esőn át megtettünk. Ónos, most már tudjuk, de jól emlékszünk rá, hogy gyerekkorunkban ezt még ólmosnak gondoltuk, mert ólomkatonáink mindig voltak, ónosak sohasem.
Sok időjárással kapcsolatos kifejezést megtanultunk az elmúlt évtizedekben, mégis akadnak olyanok, amelyeket nem a meteorológusok, hanem egy-két közterületi mókus terjesztett el, ilyen a fura képzettársításokra alkalmas síkosságmentesítés, amiről sokunknak valami egészen más jut az eszünkbe, pedig nem vagyunk mindnyájan szexisták. Megtanultuk az átkozott kifejezést, aminek elhangzása után vadul sózni kezdik a várost.
Próbálkoztak a meteorológusok sok minden mással is. Szerették volna elterjeszteni a meleg nedves szállítószalag elnevezést is (ez a ciklonok melegszektorában kialakuló, legfeljebb pár száz kilométer széles és 1–3 km vastagságú áramlási zóna, amely magas nedvességtartalmú, meleg levegőt szállít), és tettek kísérletet a nyomási gradiens, a mezoléptékű konvektív komplexum és a radiációs minimum meghonosítására is, de nyelvére kényes népünk ellenállt. Külön köszönet azért, hogy nemet mondtunk a szárnyfelhőtorony használatára (a szupercella hátoldali leáramlási és beáramlási zónájának peremén kialakuló gomolyfelhősor, amely uszályként azonosítható a zivatar hátsó oldalán).
Ha az idei telet versenyként képzelnénk el, a következő eredményt hirdetnénk ki. A bronzérmes helyen végezne mondjuk a hófúvás. Nem sok volt belőle, de a szó régi ismerős, az ilyet azért könnyen meg tudjuk érteni, amikor az előrejelzésekben figyelmeztetnek rá.
Az ezüstérmes lehetne a nyelvi közösség előtt kevésbé ismert ifjú versenyző, a tápiókahó. Leánykori nevén: hódara. Ez meg elsősorban konvektív (!) felhőből hulló csapadékfajta, amely 2–5 mm átmérőjű, fehér, átlátszatlan, hozzávetőlegesen gömb alakú (olykor kúp formájú) szilárd halmazállapotú részecske. A tápiókahó ismérve, hogy visszapattan a felszínről és a puhább szerkezete miatt széthullik. A jégszem vagy jégdara ezzel szemben keménysége folytán a visszapattanás után egyben marad.
Ki legyen a győztes?
Az aranyérmet egy viszonylag új kifejezésnek ítéljük. A meteorológusok olyan élvezettel meséltek róla, hogy rögtön felkaptuk rá a fejünket. Hidegpárna, mondták, és nyomban elkezdtünk borzongani. A hidegpárna a Kárpát-medencében tipikus időjárási jelenség, amikor a medence alján több napon keresztül rétegfelhőzet, hideg, párás, ködös idő alakul ki. Kezdetben a felszíni köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk. Ez volt napokon át Budapest felett. A felhőzet vastagságától és hőmérsékletétől függően kisebb mennyiségű csapadék, (nem ólmos, hanem) ónos szitálás, hószállingózás is előfordulhat. (PP, Rab László, 2020. január 22.)
Képeink az újpalotai hidegpárnás időszakban készültek.
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.