Márton-nap, vagyis november 11-e a negyvennapos adventi böjtöt megelőző utolsó dátum, amikor megengedett a jóízű és gazdag falatozás, a vigasság. Ilyentájt rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat a libafogás és az újbor.
Márton-napi libák/Fotó: XV Média, Nagy Botond
A hagyomány szerint ekkor a fiatal sült libáról lefejtik a húst, majd szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér, akkor havas telet vártak. Egyéb időjárással kapcsolatos előrejelzések is kötődnek ehhez a jeles naphoz: ha Márton fehér lovon jön, akkor havazni fog és enyhe tél lesz, ha viszont barna paripán, kemény tél várható. Egyes területeken úgy hiszik, a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint azonban a novemberi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárítani nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered püspökfalat szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.
A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték, minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az idei nedű – olvasható a www.martonnap.hu intenetes oldalon. A hagyományokat manapság leginkább az oktatási intézményekben követik, azonban Rákospalota egyik ismert vendéglőjében bárki belekóstolhat az őszi libasültekbe.
Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született 316-ban vagy 317-ben. A római katonaként szolgáló Márton egy koldusnak odaadta meleg köpenyének felét. Éjjel, álmában Jézus az ő köpenydarabjában jelent meg. Hamarosan megkeresztelkedett. Jóságáról messze földön híres volt. A legenda szerint amikor püspökké akarták szentelni, az érte jövők elől alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét. Mártont 371-ben szentelték püspökké, és haláláig, 395-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
Comments are closed.
