Madarász gyermekrajzai és más érdekességek

Madarász Viktor halálának 100. évfordulóján emlékkiállítás nyílt a Rákospalotai Múzeumban. A festmények mellett megtekinthetjük a történelmi festészet egyik legnagyobb alakjának – leányától, Madarász Adelinetől származó – személyes tárgyait, és láthatók korabeli dokumentumok is.

A romantikus festő – aki 18 évesen részt vett a szabadságharcban – témáit a hősi múltból merítette, legismertebb alkotásai szerepelnek a tankönyveinkben. A Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című művét a függetlenségi harccal rokonszenvező közönség lelkesedve csodálta meg az 1866-os kiállításon. „A háttérben dölyfösen álló császári csatlósok csoportja még jobban kiemeli a két főalak bensőséges összetartozását” – írja a képről a MNG honlapja.

Emlékezetesek Madarász Kuruc és Labanc (1856), illetve a Thököly Imrét ábrázoló – A bujdosó álma című – festménye. A Zách Felicián és a Zrínyi Ilona Munkács várában jeleneteit Párizsban készítette, merthogy a festő ott tanult. Itthon azonban ellenségesen fogadták 1870-ben. Ez is oka lehetett annak, hogy pár évre rá visszavonult, és a nyomasztó közöny miatt abbahagyta a festést. Amikor Izabella királynő című képét nem tudta értékesíteni, végső elkeseredésében eladta vázlatait és portréit. Ezek közül többet látni lehet most a kiállításon. 1903-ban újra visszatért a festészethez, de nem aratott a képekkel sikert. Elfeledetten halt meg 1917. január 10-én. Hetvenhét éves volt.

Pecsétgyűrű és gyerekrajzok

A Madarász-hagyaték 1960 januárjában került a múzeumba, a festő itt élő lánya, Madarász Adeline adományozta a kerületnek – felelte érdeklődésünkre Kiss Emília múzeumigazgató. – Huszonkét festményt és számos személyes tárgyat állítottunk ki, a Magyar Nemzeti Galériától kaptunk még hozzá négy művet. A pecsétgyűrű és a számos levél mellett a legizgalmasabb az a gyermekrajzfüzet, amely Madarász 11 éves korában készített rajzait tartalmazza, ez eddig a raktárban lapult.

Egy másik érdekesség, hogy egy Székely Bertalan-kép is szerepel a tárlat anyagában, Madarász szintén festő lányának portréja jól illeszkedik a történeti kiállítás tematikájához. A látogatók számára érdekes lehet a belső teremben kiállított Washington-portré és a Kossuth-fotó alapján készített festmény. Madarász többször találkozott Kossuth Lajossal, levelezett vele, a fotográfiát 1877-ben kapta, a portrét 1906-ban készítette. (További részletek a Budapest, XV. kerületi blogban)

Zrínyi és Frangepán asztala

Az 1905-ös orosz forradalomnak emléket állító Kolajev históriája című kép előterében található az az eredeti asztal, amely a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című ikonikus festmény központi helyén látható. A különleges bútort Varga Sándor, a képeket Somos Éva és Hoós Mariann restaurálta. További érdekesség, hogy az előkészületeket a Csokonai Kulturális és Sportközpont, illetve a múzeum munkatársai végezték el. A kiállítás június 30-ig tekinthető meg.

A Klubrádió február 23-i Folyt. köv. című adásában vendég volt Tóth Lajos, a Csokonai Kulturális és Sportközpont igazgatója, aki a kiállításról és Madarász Viktor sajátos életútjáról beszélt. A beszélgetés itt hallgatható meg, a minket érintő részlet 9.35-től hangzik el. (PP)