Dr. Matlák Gábor alpolgármester az energiaválság kezeléséről
Az ukrán–orosz háború és az azzal együtt érkező energiaválság feladta a leckét minden önkormányzatnak. Dr. Matlák Gábor környezetvédelmi és klímaügyekért felelős alpolgármester szerint ennek a helyzetnek a megoldása a jövőnket határozza meg.
„Manapság Magyarországon a környezetvédelmet és a klímapolitikát enyhén szólva is mostohán kezelik – jelentette ki az alpolgármester. – Budapest már azzal tett valamit, hogy elkészítette a főváros szolárkataszterét, amelyből bárki informálódhat arról, hogy a házának tetején hol működne a leghatékonyabban a napelem. Jó lenne, ha minél többen használnák, és kihasználnák ezt a segítséget, ugyanis ha csak Budapesten az összes ház tetejére napelem kerülne, azzal az ország energiaszükségletének 3,5-szeresét lehetne megtermelni.”
Természetesen egy helyi szakembernek elsődleges célja, hogy a XV. kerület fejlődjön, így dr. Matlák Gábor is annak örülne legjobban, ha a napelemek száma Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán nőne meg ugrásszerűen. Ez sajnos több akadályba ütközik, mert az állam folyamatosan változtatja a napelem-telepítések feltételeit, nem ad hozzá kellő támogatást, illetve az áramszolgáltatók is nehezítik a napelemek telepítését. A napenergia legnagyobb problémája, hogy a megtermelt villamosenergia tárolása nem megoldott. Bár ebben is vannak kisebb előrelépések, a leglogikusabb megoldás az energiaközösségek létrehozása lenne, ám ezeket gyakorlatilag betiltották. Az Európai Unióban irányelv az energiaközösségek támogatása, míg nálunk pont az ellenkező folyamat zajlik.
Dr. Matlák Gábor szerint évtizedes örökség, hogy a kerületben sok intézményi épület energetikai szempontból még a 70-es évek színvonalán működik. Sem a nyílászárók cseréjére, sem a tetők, homlokzatok szigetelésére, sem pedig a fűtés korszerűsítésére nem került még sor, mert ezek meghaladják az önkormányzatok anyagi lehetőségeit. Ez sok helyen így van a világon, de máshol pont ezért komoly állami segítséggel valósul meg a korszerűsítés. Nálunk erre majdnem nulla az esély.
„Igyekszünk cégekkel kooperálni, azaz egy olyan konstrukciót kialakítani, amelyben a külsős vállalkozások is szerepet vállalnának, ők építenék ki és üzemeltetnék a hőszivattyúkat, mi pedig közvetlenül tőlük vásárolnánk meg az energiát. Az idei év egyik nagy eredménye volt, hogy elkészült a kerületi klímastratégia, amelyben a hangsúly a szemléletváltáson van. Ahogy ma már egyre kevésbé dohányoznak olyan helyeken, ahol az másokat is zavar, vagy ahogy kutyatulajdonosok megtanulták, hogy eltakarítsák az ebük után maradó piszkot, úgy kellene az emberekben a modern, környezettudatos viselkedési mintákat kialakítani, ami nem megoldhatatlan feladat.”
A 2023-as esztendő kapcsán szóba került a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem is, mely földrajzilag közelebb lesz a rákospalotai belterülethez, mint Fóthoz.
„Sajnos, ezt is kiemelt beruházássá nyilvánította az állam, így sem Fótnak, sem nekünk nincs beleszólásunk. Persze, azért vannak eszközök a véleménynyilvánításra, vidéken több helyen is volt rá példa, hogy az emberek egységesen felléptek a nekik nem tetsző beruházással szemben. Szerintem Fóton és a XV. kerületben is valami hasonlóra lenne szükség.”
A jogi végzettséggel rendelkező alpolgármester, aki immár 34 éve vesz részt a kerületi közéletben, gyermekkora óta vonzódott a környezetvédelemhez, illetve a kerület múltja is mindig érdekelte. Nem csoda, hogy 2019-ben ennek a két területnek a gondozása is az ő feladata lett.
„Az emlékezetpolitika területén sokszor fővárosi hatáskörbe ütközünk, ennek ellenére múltunk emlékhelyei is gyarapodnak a kerületben. Nagy valószínűséggel jövő év elején lakossági kezdeményezésre kikerül az Észak-Pesti Kórház falára az az emléktábla, amellyel a málenkij robot palotai és pestújhelyi áldozataira emlékezünk. Ugyancsak 2024-re tervezzük, hogy a holokausztoktatás kiemelkedő alakjának, a tragikusan fiatalon elhunyt Gábor Zitának is emléket állítunk a volt iskolája, a Pattogós utcai épület mögött.”
Comments are closed.
