Olyan szakaszába lépett Magyarországon az elnyomás, hogy újra van tere a viccmesélésnek és a társadalmi humornak – felelte érdeklődésünkre Pápai Gábor karikaturista, aki arról számolt be, hogy újraindul a veretes vicclap, mely korábban bearanyozta kollektív évtizedeinket. Na jó, nem ugyanazon a néven kerül az újságosokhoz, csak majdnem.
– Ludas Mátyás lesz a neve – mondta Pápai, aki szerint az elmúlt harminc évben le volt csavarva a vicckultúra, mely a szocializmus évtizedeiben virágzott. – Azt tapasztalom, hogy az emberek imádnak vicceket mesélni, meg suttogni és a válluk mögé húzott nyakkal körülnézni, mielőtt valamit ki akarnak jelenteni. Van tehát táptalaja annak, hogy újra virágozhasson a pesti humor. Talán ez volt a motivációja annak, hogy újra csináljunk vicclapot. Nem eredeti néven és formában jelenik meg, nem is hetilap lesz. Millió címváltozat volt a fejünkben, amikor elhatároztuk a dolgot, egyik rosszabb volt a másiknál. Az egykor a Kossuth Könyvkiadót vezető Kocsis András állt mögénk, a Kocsis Kiadó lesz az új Ludas gazdája. Ő például azt javasolta, hogy legyen Ludas Manyi. Elvetettük. Én azt mondtam, legyen inkább Ludas Mutyi, ezt viszont a társaim vetették el. Nagy-Bandó András javasolta végül azt, hogy most már inkább legyen Mátyás, merthogy közben felnőtt a legényke. Végül ez a változat futott be.
Sajdik Ferenc: Ó- és Újbuda
Tizenöt rajzoló áll élesre töltött filctollakkal és klaviatúrákkal a lövészárokban, tette hozzá Pápai, ügyelnek a genderarányokra, a lányoknak is van ugyanis humoruk. A Ludas Mátyásnak fog rajzolni Császár Makina Párizsból, s Bódi Kati is megörvendezteti az olvasókat karikatúráival. Beálltak a tűzvonalba olyan régi ludasos nagyágyúk, mint például a 93 éves (!) Sajdik Ferenc, illetve olyan kortárs sztár is, mint Marabu.
A Ludas Mátyás havilap lesz, műnyomós magazin formátumban jön ki 56 plusz négy borítóoldalon. Az alapszín sem az lesz, mint az öreg Ludasnál, a jellemzően sárgás alaptónust és a porózus papírt hátrahagyják, de egy kicsit azért retróhatású lesz (a Ludas Matyi 1945 és 92 között jelent meg – A szerk.) A műnyomó papír lehetőséget ad rá, hogy finom faktúrákat lehessen rajta megjeleníteni. – Egy régi példányt például rányomtak erre a modern papírra, mely olyan jó, hogy még a vacak is jól mutat rajta – mondta Pápai Gábor, aki azt is elárulta, hogy ceruzával és filccel rajzol, miközben a legtöbben – köztük az említett Marabu is – már számítógéppel alkotnak. Bódi Kati és Halász Géza (az újságírószövetség karikatúraszakosztályi elnöke) hatalmas zsonglőre az „iparágnak”.
Pápai Gábor
A műfaj egyébként rengeteget változott. Vannak rajzolók, akik villámgyorsan reagálnak és gyorsan dolgoznak. – Én általában tíz perccel a leadási határidő előtt tudok poént kitalálni – jegyezte meg a karikaturista, s hozzátette, Murphy is azt mondta, hogy ha az a bizonyos utolsó pillanat nem létezne, soha semmi nem készülne el. Ami nem változott, az, hogy az öregek szerint az amatőrnek kell az ihlet, a profinak előlegre van szüksége.
Pápai Gábor beszélt arról is, hogy viszonylag jól élte meg a 2020-as karantén idején a Müller Cecíliát ábrázoló – feszület miatti – botrányt, noha a politikai támadások okoztak neki kellemetlen perceket. – Nem volt ez egy jelentős rajz – hangzott el –, Müller Jézusra mutatott és azt mondta, hogy „az alapbetegsége függőséget okozott”. Nem volt túl jó vicc, noha azt karikíroztam, hogy a járványban elhunytak alapbetegségeit szajkózták, ami megalázó és kegyeletsértő volt. Perek sorozata zajlik még ma is a rajz ügyében, járt az ügy az Alkotmánybíróságon, most arra várok, hogy Strasbourg mit szól hozzá; kicsit már unom a felhajtást. Nem vagyok a teljesítményemre büszke, de tény, hogy rengeteg olyan eseményt generált, amit viszont élvezek. A rajz segített abban, hogy nagy barátság alakuljon ki Beer Miklós püspök és énközöttem. Sokan kerestek a rajz kapcsán külföldről, s a páromat ugyan megviselte, de végeredményben jól jöttem ki belőle, mert körbejárt a nevem. Kell ennél több egy karikaturistának?
Comments are closed.
