Karanténcsemegét ajánlunk Húsvétra. Időseknek, fiatalabbaknak is. Olyanoknak, akik közérthető formában szeretnének sokat megtudni a világ talán legismertebb falfestményéről, Az utolsó vacsoráról, na és a reneszánsz zseniről, Leonardo da Vinciről. Esetleg Milánóról, ahol a kép a koronavírus-járvány előtt megtekinthető volt, a kép szerkezetéről, megmenekülésének csodás voltáról, s mindazon bibliai párhuzamról, amelynek tudása segíthet a kép és a Húsvét egyik fontos jelenetének megértésében. (Ez még a hézagossá vált iskolai oktatásban is jól jöhet.)
Nem kell megijedni, nem esti egyetemre hívjuk a kedves olvasót, a nem kizárólag művészettörténeti szempontokat figyelembe vevő ismertető kiválóan meghallgatható az ünnepi ebéd utáni szunyókálás során is. Elheverünk, s miután jó darabig most úgysem lesz lehetőségünk arra, hogy Milánóba utazzunk (a kép megnézéséhez hónapokkal előtte be kell jelentkezni), Dr. Szabó József János hadtörténész-népművelőre bízzuk magunkat, s a végén nem fogunk csalódni. A Sforzáktól egészen a leányos képű János apostolig terjed a skála. Közben számos más finomságokat megtudhatunk, arról is értesülhetünk, mi volt a (Leonardo-féle) menü az utolsó vacsorán, és hogy Júdás konkrétan mivel kötötte föl magát. A kép ugyanis annak a pillanatnak a döbbenetét ábrázolja, amikor Jézus bejelenti, lesz olyan, aki elárulja. Annak is megkapjuk a magyarázatát, mi az oka a központi alak kissé oldalra hajtott fejének.
Annyit mondhatunk, senki nem fog csalódni. De az egy óra: az egy óra. Szerintünk megéri.
(PP, Rab László, 2020. április 10.)
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.