Újpalotai fórum a Nyitott Ajtók 15-ben

A Nyitott Ajtók közösségi terében találkoztak az újpalotaiak azokkal, akiket nemrég megválasztottak. Érdekes kezdeményezés a nyílt fogadónap, sorjáztak is a témák, és igen nagy volt az érdeklődés. Itt volt a polgármester, Cserdiné Németh Angéla, Hajdu László országgyűlési képviselő, és megjelentek azok a képviselők – Tóth Veronika alpolgármester, Vékás Sándor, Palocsai Béla –, akiket az itteni körzetekben választottak meg. Láttuk rajtuk kívül Matlák Gábort, Makai Ferencet és azokat a fideszes képviselőket is, köztük Lehoczky Ádámot meg az időközben fővárosi képviselővé átnyergelt Pintér Gábort, akik a jelek szerint most nem a költségvetés elodázásában érdekeltek (mint tavaly).

Mi mindenről volt szó?

Érdekesnek tűnik az újszerű szabadtéri megoldások miatt a Nemzedékek Parkja a Kikötő környékén vagy a Nyírpalota út 22 előtti buszmegálló környékének és a gyalogos közlekedési útvonalaknak a rendbetétele. Sokan figyelik és várják érdeklődéssel az újpalotai piac felújítását, mellyel kapcsolatban az is elhangzott, hogy egyszerűbb lenne lebontani és újat építeni, semmint toldozni-foldozni. Miközben a tavalyi kisebb átalakításokkal kényelmesebbé lehetett tenni. Van éppen megbeszélni való a Zsókavár és az Erdőkerülő utca környékén felmerülő problémákon is, növekszik ugyanis a környékben a zsúfoltság. Elhangzott, hogy a jövőben némely utca egyirányú lehet. Általános elgondolás, hogy több legyen a kerületben a zöldfelület, és a közösségi bútor is, mert a parknak akkor van értelme, ha le lehet ülni az árnyas fák alatt.

Egyetértünk.

A parkolási problémák mellett a szemétkérdés izgatta a legjobban a jelenlévőket. Ehhez nekünk is van hozzátenni valónk. Azzal együtt, hogy a szemetelés elleni hatósági fellépésben (melyre sokan esküsznek, mondván, állítsunk mindenhová, a parkokba is őröket, meg szereljünk fel kamerákat, kapják el és büntessék meg azt, aki eldobálja a szemetet) nem hiszünk annyira, a közösségi megoldások, azzal együtt, hogy a társasházakban élőknek is mindent meg kell tenniük a tisztaságért, hatékonyabbak lehetnek. Kevés a kuka, hangzott el, az ALDI mögé és az Erdőkerülő utca végébe hordja a nép a szemetet, meghaltak a fák a Nádastó park környékén, újakat kellene ültetni helyettük, számos utcában pedig olyan autók parkolnak, amelyek tulajdonosai nem ott laknak. Ott van aztán az azbeszttel szigetelt csövekkel a társasházak problémája, a katasztrófavédelem nem engedi a magasabban lévő lakásokból a szemétledobást (korábban, hosszú évtizedeken át nem volt akadálya), mi lehet rá a megoldás. Az ember nem is gondolná! A ledobott szemetes zsák hozzáér a csőhöz, szállni kezd az azbeszt, ez pedig ma már nem engedhető meg.

Próbáltuk visszaadni, mi mindent tettek szóvá a helybéliek a költségvetés előkészítését végző önkormányzati vezetők jelenlétében.

Kicsit lecövekelnénk a szemétproblémánál, mert ez visszatérő probléma a kerületben. Számos félreértés van körülötte. El-elhangzik, hogy milyen szemetes a kerület. Miközben nem szemetesebb, mint bármely más zónája Budapestnek. De kevesen indulnak ki abból, hogy mondjuk 40-50 évvel ezelőtt mennyivel kevesebb szemetet (flakont, dobozt, zacskót stb.) vittünk haza egy-egy bevásárlás után, mint most. Ellenben tartja magát az a nézet, hogy vannak (1) a szemetet látni nem akaró emberek, akik értelemszerűen soha egy csikket el nem dobnának, ezenkívül bevarrt fenekű kutyákat sétáltatnak, mindösszesen makulátlanok, és vannak velük szemben (2) a szemetelők, illetve azok (3), akiknek az a dolguk (hiszen azért vannak odatéve!), hogy összeszedjék és eltüntessék a szemetet látni nem akaró emberek elől a szemetet.

Zsákutca. Miként az is, hogy ha télen csúszik az út, szórják tele sóval (műszóval ezt hívják síkosságmentesítésnek). Nem lehet, mert elpusztítjuk vele a fákat.

Az „általános” szeméthelyzet ábrázolására újabban egyébként alkalmasnak tűnik egy mobiltelefon, mert a sebtiben elkészített képek láttán levonhatók alkalmi következtetések is. Ha például valaki a Kozák tér környékén szeméthalmokat lát (láthat, mert vannak), és azokat lefotózza, akkor utána könnyen le tudja vonni belőle azt a merész következtetést, hogy szemetes „az egész kerület”. Amiért valakinek felelnie kell.

De kinek?

Nyilván a politikai ellenfeleknek, ez kézenfekvő.

Ugyanez a helyzet a lefotózott csikkhalmazzal, a dugig tele kukákkal, a szélfútta zacskócafatokkal is. Ha valaki ilyet lát, elmondhatja: elmúltak az aranyidők, nagyon szemetes lett a környezetünk. Jöjjön hát ide a polgármester, és szedje össze a szemetet. Vagy vonuljon ki a Répszolg, tegyen gyorsan rendet. (Ha viszont máskor cipőtolvajt videóznak a lépcsőházban, az meg mindjárt feltétlenül a kerület közbiztonságának romlását jelképezi – pedig csupán arról van szó, hogy miként a világ számos pontján, itt is vannak tolvajok, jobban kell vigyáznunk az értékeinkre.)

Van végül még az a tempó, amikor a szemét látványával manipulációs lehetőségeket aknáznak ki. Ennek receptje a következő. Végy pár képet, tedd ki a Facebook-oldaladra (vagy az államilag gründolt fake-news propagandalapokba stb.). Ha kommentálod, kezdd úgy, hogy azért ez már több a soknál. Vagy: a helyzet tarthatatlan. Esetleg azt, hogy a felelősök nem tudnak megbirkózni a feladattal. Bezzeg ha te lennél a felelős (csak hát nem tudtad magad megválasztatni), pikk-pakk megoldanád, minden kuka ragyogna a fénylő ürességtől, akár a Salamon töke.

Mutatunk most három képet. Nagyon és szörnyen felháborító!

Első kérdésünk: Felháborodik-e bárki úgy is, hogy ezek a képek nem a XV. kerületben készültek? (Hanem Debrecenben, Erdőkertesen és Mexikóban)

Második kérdésünk: Ha nem itt készültek, elképzelhető-e, hogy a szemétkérdés nem csak és kizárólag a XV. kerület problémája? És ha nem, akkor elég-e, ha politikai ellenfeleinket mószeroljuk azzal, mely bennünket is simán agyonnyomna?

Harmadik kérdésünk: Hajlandó-e bárki azon elgondolkodni, mi az ő személyes felelőssége saját környezete szemetessé válásában?

Csak mondják el!

Ha a szeméthelyzet megoldására születnek eredeti elgondolások, senki se tartsa meg magának, mondja el bátran. Nyugodtan beszélhet másról is, ezért volt az újpalotai találkozó. A cél a kerületi költségvetés megalkotása. Ehhez kellenek azok a kerületi lakosok, akik hajlandók megválasztott vezetőikkel megvitatni, hogy mi bántja, zavarja, idegesíti őket a legjobban, és a lakókörnyezetükben mire volna leginkább szükségük. Az se baj, ha nem mindenki ért velük egyet. Csak mondják el ezeken a találkozókon, hogy mit szeretnének.

Ez egyébként érvényes a kisebbségbe szorult képviselőkre is. Ne nyáron vagy ősszel álljanak elő (miként tavaly) a költségvetésre vonatkozó módosító javaslataikkal, hanem most. Ezért is hasznos, ha nyomon követik a soron következő összejöveteleken, hogy mit szeretnének a választók. (PP, Rab László, 2020. január 20.)

További képek