Amerikai élmény: ha nem működik, javítsd ki!

Közvetlen közelről láttam, hogyan működik a demokrácia, mert az amerikaiak meggyőződéssel vallják, van értelme kiállni az ügyeikért – mondta Beke Károly. A Polgármesteri Kabinet csoportvezetője ezért a fontos tapasztalatért igen sokat utazott. Az amerikai külügyminisztérium Professional Fellowship Programjában vett részt a tengerentúlon, mi pedig arról faggattuk, milyen élményekkel tért haza.

A programot az amerikaiak 25 éve kezdeményezték, a vendégek a világ minden tájáról hathetes képzésen vesznek részt, ebből két hét az effektív tanulás, utána négy hetet gyakorlattal töltenek. A témák, amelyekben a fiatal szakemberek tájékozódhatnak, változatosak, az innováció, a turizmus, a mezőgazdaság mellett Beke Károly a kormányzás és társadalom szekció munkájában vett részt. Nem elsőként és nem is utolsóként, hiszen a negyedszázad alatt egymillió (!) vendég járt a külügyi program révén az USA-ban a világ számos országából. A mostani kurzuson 61 országból érkezett a 260 tanulni vágyó szakember.

– A kormányok Amerikában is jönnek-mennek – jegyezte meg Beke úr –, de a program megmarad. Azzal, hogy a világon egymillió embert el tudnak érni, mélyítik a kapcsolatokat. Ami legjobban meglepett, az, hogy mennyire tudatos az amerikaiak demokráciafelfogása, miközben mindössze 250 éve gyakorolják. Ott van a hétköznapokban, az elemi iskolai oktatásban, hogy ki kell állni a jogaikért, fel kell állni, ha valami nem stimmel. Az, hogy az alkotmányos jogok milyen fontosak, az alacsony iskolázottságú emberek gondolkodásának is elengedhetetlen része. Ez az ügyekért való kiállás a kisvárosi esetektől kezdve a szövetségi törvényeken és feladatokon át a szenátusig terjed. Igen erős a sajtó és a sajtószabadság szerepe az amerikai gondolkodásban, és megvan ugyan a polarizáltság, mert pontosan lehet tudni, hogy a CNN ellenzéki, a Fox News pedig inkább kormánypárti tartalmakat közöl, de ez egyáltalán nem úgy néz ki, mint nálunk. Ha az egyik sajtóorgánumot sérelem éri, azért kiállnak az ellenoldalon is. Ez számomra nagyon rokonszenves volt.

A csoportvezető az úgynevezett CPD-programban (Center for Popular Democracy) vett részt, ennek működését tanulmányozta, a CPD 41 tagállamban 150 civil szervezet munkáját koordinálja. – Amerikában rengeteg a helyben megválasztott vezető – mondta Beke Károly –, ez lehet a seriff, az iskolaigazgató, a tanár vagy a környezetvédelmi programvezető. Sokkal több a helyi vezető, akit közvetlenül választanak, mint nálunk. Novemberben lesz például – az elnöki ciklus félidejében – a szenátusi választás, Washingtonban ezzel egyidőben önkormányzati választásokat is tartanak, csak a névsor tizenkilenc oldal volt, amelyen a jelöltek neve szerepelt. A legtöbb szavazás elektronikusan történik, szokott ebből baj lenni, de azért megoldják. A történeti múzeumban külön kiállítás foglalkozik a szavazásokon történtekkel. Döbbenetes az az aktív részvétel, ami a közös ügyeket jellemzi a fiatal amerikai demokráciában. Ezt mi elképzelni se tudjuk. Olyan, mintha a Nemzeti Múzeumban külön kiállítás foglalkozna a hazai választások történetével.

Anita Lopez és Beke Károly

Beke Károly részletesen beszámolt egy Ohio-állambeli kísérletről, ami Anita Lopez nevéhez kötődik. Anita Lucas megyei „projektje” arra alapozódott, hogy mindenki az ingatlantulajdona alapján fizeti a helyi adót. Ebből finanszírozzák a helyi oktatást, a hulladékszállítást, a szociális ellátásokat. Anita úgy gondolta, mindenki szeretné látni, hogy mire költik a befizetett pénzét. Hat évig gyűrte a helyi ingatlannyilvántartást, mire kialakult a sajátos Lucas megyei „üvegzseb-program”.

– Iksz utca ilyen és olyan házszáma, rákattintasz, és látod, hogy mi az értéke, és kifizetted-e utána rendesen az adót! – sorolta Beke Károly. – A további menüpontokban az áll, hogy ezt a pénzt mire fordította az önkormányzat. Látod a szomszéd házát, és azt is, hogy ha valaki nem fizetett rendesen. Minden adat nyilvános, ezért szörnyen kellemetlen, ha elmaradsz. Viszont azt is látod, hogy mit építettek az adódóból, mire ment el a pénzed. És minden évben javaslatot tehetsz arra, hogy milyen közcélokra lehetne áldozni a helyi adókból.

Vajon megutálták-e a polgárok a szokatlan nyilvánosságot megteremtő Anita Lopezt? – vetettük közbe. Szó sincs róla, kaptuk a választ, újraválasztották a funkciójában, és miután hat éven át népszerűsítette a közpénz útját követő programját, tovább növekedett a népszerűsége.

Meg lehet változtatni

– Másodszor jártam az USA-ban – foglalta össze a tanulmányút tapasztalatait az osztályvezető –, sose voltam turista. Érzelmileg sokat adott ez a legutóbbi út, melynek során Toledoban és Washingtonban töltöttem a legtöbb időt. Nem működik tökéletesen az USA, de ha beleakaszkodnak valamibe, azt végigcsinálják. Tetszett a legendás hazafiság-eszme, amiben sokkal több a patriotizmus, mint a nálunk megszokott, inkább kirekesztő jellegű nacionalizmus, de azért láttam, hogy milyen tragikusan fogják fel a történelmi kudarcokat (mint a vietnámi háborút). Most jöttem rá, hogy a háborús veteránokra emlékeztető Memorial Day legalább akkora ünnep, mint a Függetlenség Napja. Az összes nemzeti témákkal foglalkozó múzeumot bejártam Washingtonban, mondanom se kell, hogy az összes ilyen látogatása ingyenes Amerikában. Azt tartják ugyanis, hogy a közös nemzeti ügyek szabadon hozzáférhetők legyenek, mert az az egyetemes kultúra része. A legfontosabb élményem az volt, hogy milyen olajozottan működik a demokrácia. Ha rosszul működik, akkor is van lehetőséged megtámadni a hibás pontot vagy személyt, a rossz szabályokat, törvényeket is meg lehet változtatni. Ha azt tapasztalják, hogy egy képviselő vagy egy megválasztott vezető nem a közösség érdekében járt el, megvan rá a mód, hogy azonnal leváltsák. Senki sem ülhet be a helyére úgy, hogy kimozdíthatatlan legyen. Ez volt most számomra a legérdekesebb.
(PP, 2018. július 6., Rab László)