Kicsit irigykedünk most Beke Károlyra, akivel oly sokat lehet találkozni a Bocskai utcában Rákospalotán. Az önkormányzati kabinet társadalmi kapcsolatok csoportvezetője, aki megszállott futóként gyakran posztol budapesti képeket, most a világ túlsó feléről adott jelzést magáról. A képek most nem a Margitszigetről, nem is rákospalotai helyszínekről tudósítanak, Washingtonból, Chicagóból és New York-ból érkeztek.
– Egy pályázatnak köszönhetően kerültem az Amerikai Külügyminisztérium Professional Fellowship-programjába, ami voltaképpen vezetőképző – felelte érdeklődésünkre „Mister” Beke. – Az alprogram, amiben részt veszek, a Kormányzás és társadalom címet viseli, célja a részvételi demokrácia erősítése, a kisebbségi csoportok felzárkóztatása. Képzéseket látogatok, és egy hónapot töltök Amerika egyik legnagyobb civil szervezeténél, a Center of Popular Democracynál, Washingtonban.
A tanulmányút során rákospalotai „emberünk” eddig Toledoban, Chicagoban és New York-ban járt. Különféle döntéshozókkal, polgármeseterekkel, képviselőkkel, civil szervezeti vezetőkkel találkozott, de azért szerencsére jutott idő kulturális programokra, múzeumlátogatásra is.
– Ma kezdtem Washington DC-ben – mondta Károly, és hozzátette, közösségszervezést, kommunikációt tanul, közben pedig azon van, hogy ellesse a jó példákat, figyelje az új, hatékony módszereket.
– Hasznos kapcsolatokat építek, amelyek mind a 15. kerületben, mind országosan jól használhatók, emellett azt tanulmányozom, mi arra a legjobb út, hogy a közösségek ügyei eljussanak a döntéshozókhoz – hangzott az amerikai út summája, melyről a csoportvezető urat gondosan kifaggatjuk, amint hazatér.
Azt is megtudtuk tőle, hogy jó egy picit kiszakadni az itthoni közéleti nihilből. – Jó példákat láthatok, amiben az a legérdekesebb, hogy nem szabad feladni. De azért azt elmondhatom, hogy a család, a kisfiam viszont rettentően hiányzik, a feleségem egy valódi hős, hogy várandósan is vállalta a hat hét egyedüllétet a fiunkkal. Szeretek vándorolni, mindig is szerettem. Aki ismeri a múltam, tudja, hogy már eltöltöttem egy évet Amerikában, dolgoztam az EU intézményeinél is közel két évig. Szeretem a nemzetközi környezetet, ugyanakkor érdekes, hogy most kivételesen sokan azt kérdezik tőlem, hogy mégis mi a fene folyik Magyarországon. Próbálok rá túlzásoktól mentes, pontos válaszokat adni.
A képeket köszönjük, jó utat és sok szerencsét kívánunk átmenetileg idegenbe „szakadt” hazánkfiának!
(PP, Rab László, 2018. április 28.)
További képek az utazás eddig helyszíneiről
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.