Pörgős Ififeszt a Kontyfában

Kicsit megpörgette az életet a Kontyfa Iskolában a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat. A máskor is mozgékony és aktív fiatalok a 12 és 18 év közötti diákok összebarátkoztatását tűzték ki célul, ami fényesen sikerült.

– Kicsit meg szeretnénk mozgatni a kerületi ifjúságot – foglalta össze a lényeget Mihály Gergő polgármester, aztán elrohant, mert kezdődött a tőzsdejáték, minden részletre oda kellett figyelni. Az első alkalommal rendezett Ififeszt-re 2-300 gyereket vártak, a nyitottságáról ismert Kontyfa Iskolából mindjárt az elején jó százan vettek részt a programokban, de jöttek nagyobb leányok és fiúk a középiskolákból is. Ismerős „lászlógyulásokat” és „kínaiakat” köszönthettünk a szervezők körében, akikkel a nyár folyamán a bernecebaráti táborban sikerült összeismerkedni. Mások a Koma Bázis környékéről keveredtek ide, csupa ismerős arc, jó ezeket az állandóan mosolygó, kedves GYIÖK-ösöket látni. Akik láthatóan élvezik az együttlétet, és amit csinálnak, abban sincs semmi kötelező ízű megfelelni akarás.

A gyerekek jókora zajt csaptak, a sikongatás és az állandó hömpölygés a kora délutáni órákra felbolydult méhkassá változtatta a Kontyfa auláját, a széleken elhelyezett asztaloknál drogprevenciós beszélgetések zajlottak, a színpadon két tanár úr gitározott, az udvaron meg a tornateremben fékeveszett ugrándozás vette kezdetét. Közben készültek a szelfik meg a csoportképek, jött a tévé, fogyott a zsíros kenyér meg a sárgarépa, teljesen olyan volt az egész, akár egy igazi fesztiválon.

A legszebb mégis az volt, hogy nem bonyolították túl, a verseny- és műsorszámok a diákok igényeihez igazodtak, nem volt ez a nap „agyontanározva”. Ami – valljuk be őszintén – olykor egy kis levegővételhez juttatná ezeket a mi agyonszabályozott iskoláinkat.

A GYIÖK-ösök azt is elmondták, akkor jó az, amit kitaláltak, ha elérik, hogy az iskolák ne „klikkeskedjenek”, ami itt furamód nem a fenntartóra vonatkozott, hanem arra, hogy az iskolák ne különüljenek el egymástól, tudjanak a másikról, halljanak mások sikereiről, értsék meg egymás kudarcait, egyáltalán: a diákok járjanak át egymáshoz, találkozzanak.

Ezt akarják, ami azért annyira nem bonyolult. Minden évben megrendezik a kis diákfesztivált. Minden alkalommal más iskola lesz a házigazda. Végül is így születik a hagyomány. Nem széttartó dolgokkal kell foglalkozni, hanem olyanokkal, amihez sokaknak közük lehet.

A szórakoztató programok közé ügyesen és mindenféle didaktikus görcs nélkül becsempészték az okosságokat. Itt volt a Mufti (a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája), egy csinos rendőrhölgy a rabosításról beszélt az érdeklődőknek, az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ gyermekjogi kérdőívvel érkezett. A Fürge Diák Iskolaszövetkezet és a Drogprevenciós Alapítvány is kihasználta az alkalmat, hogy találkozhasson a fiatalokkal, képviseltette magát a diákrendezvényen a Kikötő Ifjúsági Közösségi Sziget és a Felelős Szülők Iskolája. Délután Jocó bácsi (Balatoni József) is színre lépett, jöttek a karatésok és a zumbások, beugrott egy körre a Szilas Néptáncegyüttes, sok volt a zene és a játék, nem nagyon lehetett unatkozni.

A gyerekek fotóink tanúsága szerint igen jól érezték magukat. Úgyhogy Ififesztre fel, bátran lehet folytatni. És nyugodtan beszállhat később az is, aki most még félrehúzódott. (PP, 2017. szeptember 15.)