Ináncsi Rita elragadtatással beszélt Baji Balázs sikeréről

Ináncsi Rita szerint is fantasztikus volt. Sprintszámban ilyen nagy sikert még sohasem értünk el – mondta lelkesülten az egykori sikeres hétpróbázó, amikor Baji Balázs 110 gátas világbajnoki bronzérméről faggattuk. – Kovács Attila negyedik lett 1987-ben, eddig ez volt a legjobb eredményünk – tette hozzá az egykori Európa-bajnoki ezüstérmes atléta -, de ő valójában ötödik helyet ért el. Ben Johnson doppingos eltiltása után léphetett előre egy helyet.

Ináncsi Rita szerint a gátfutás az egyik legnehezebb atlétikai sportág, hiszen a fizikai adottságok mellett, amelyekkel venni lehet a 106 centiméteres akadályokat, rendelkezni kell igen jó technikai érzékkel is. – Nem lehet hibázni, itt századok döntenek, ha valaki ront, oda a verseny. Balázsnak szenzációs idénye volt, de még így se gondolta senki, hogy futamgyőzelemmel jut a döntőbe. Az pedig, hogy ott a harmadik leggyorsabb futó volt, valóban világra szóló eredmény. Tavaly halasztott az egyetemen (állatorvosnak tanult, és az idén végzett – A Szerk.), a bronzérmet látva azt kell mondanom, hogy megérte.

Fel szokták hozni Bajit emlegetve, hogy egyszerű vidéki fiúként érte el sikereit. Ez igaz lehet, de hozzá kell tenni, hogy már évek óta Pesten készül. Rita többször találkozott vele a Honvéd-pályán, ismeri korábbi edzőpartnerét, Kiss Dánielt is, kell a kiugró teljesítmény mögé a nagy és szervezett egyesületi háttér. Lehet valaki tehetséges vidéki gyerek, de aztán nem árt, ha beágyazódik oda, ahol gondosan kimunkálják az előre jutását.

Azt is megkérdeztük, vajon miért van több világszínvonalú úszónk, mint atlétánk. – Nagyon nehéz a nagy eredmények közelébe jutni – mondta Ináncsi Rita. – Az úszásban más a helyzet. A gyerekek nagy része megtanul úszni, az is hamar meglátszik, hogy ki közülük a kiugróan tehetséges. Ezt ugyan lehet látni az atlétikusabb gyerekek között is, de közülük többen a labdajátékokat választják, elmennek focizni vagy kézilabdázni, csapatban játszva közösen élik meg a sikereket. Az atlétikában nehezebb felfedezni a gyerekeket, mint mondjuk az úszásban. Amikor én kezdtem, több volt a jelentkező, a Központi Sportiskolában pótcsoportokat kellett indítani, olyan sokan akartunk ott sportolni. Az atlétikában súlyos és látványos eredményeket kell letenni ahhoz, hogy bárki mögé beálljon egy szponzor vagy egy komoly szakmai stáb. Nekünk annak idején gyerekként négypróbáznunk kellett. Én talán a monotonabb középtávfutás (a 800 méter) kivételével minden számot szerettem. A legjobban az ugrószámok mentek. Távolban viszonylag korán országos bajnokságot is nyertem. A két ugrószámot felnőttként azért kedveltem, mert sok pontot lehetett a centiméterekkel szerezni.

Ináncsi Rita kedvelte a dobószámokat is. Ebben most a szintén békéscsabai kötődésű, és már Szegeden készülő Márton Anita ért el kimagasló teljesítményt, ezüstérmes lett a világbajnokságon. Ami voltaképpen jobb eredmény, mint a sprinter Baji Balázsé, csak azért nem beszélünk róla annyit, mert a dobószámokban (kalapács, diszkosz, gerely) máskor is szoktak a magyarok jó eredményt elérni, megszámlálhatatlanul sok a vb-érmünk és az olimpiai sikerünk.

– Szakadó esőben dobta azt a nagyot a hatodik körben – mondta Ináncsi Rita -, imponáló, hogy Márton Anita ennyire tud küzdeni. És akkor ott vannak a „kolléganőim”, a hétpróbázó Krizsán Xénia és Zsivoczky-Farkas Györgyi, mindketten igen szépen küzdöttek (9. és 17. helyet értek el – PP). Én is emlékszem a pályámról egy nagy versenyre, amikor pár pontra voltam az akkori Európa-bajnoktól, a német Sabine Brauntól. Az ezüstéremnek nagyon örültem, de meg lehetett volna az arany is.

Ináncsi Rita a Sydney-i olimpia után 2000-ben fejezte be sportolói pályafutását, amikor is megsérült a gátfutásnál. 1980-ban kezdte, és végül 20 éven át tartott a nagy szerelem, a Honvéd versenyzője volt. Amikor elvégezte Miskolcon a főiskolát, közgazdászként a honvédség polgári állományába került, a kislánya születése után 2003-ban költözött Rákospalotára, most is a kerületben él. Kezdetben az Egészségügyi Intézményben, utána pedig a kerületi intézmények gazdálkodását végző GMK-nál helyezkedett el, jelenleg költségvetési csoportvezető. A „kislány” közben a Vasas igazolt röplabdajátékosa lett, Ináncsi Rita pedig, aki junior világbajnokságon és két Európa-bajnokságon is ezüst-, a ’95-ös felnőtt világbajnokságon pedig bronzérmet szerzett, sokkal jobban izgul a lánya sikereiért, mint egykor a sajátjaiért.

A közgazdász sportoló, aki most segített nekünk Baji és a többi magyar atléta sikerének megértésében, Atlantában, az olimpián hatodik helyet ért el, ezen kívül 1994-95-96-ban az év atlétájává választották Magyarországon. (PP, 2017. augusztus 23.)