Az advent a nyugalom, az elmélyedés, az adakozás és megnyugvás időszaka. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A keresztény vallás szerint pontosan meghatározott napon kezdődik és négy hétig tart, magában foglalva négy vasárnapot. Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnapon veszi kezdetét és december 25-ig tart.
Advent jellegzetes szimbóluma az adventi koszorú, melyen 4 gyertya van, a négy adventi vasárnapot jelképezve. Három gyertya lila színű, egy pedig rózsaszín. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm és szeretet. Minden héten egy gyertyával többet gyújtunk meg a koszorún, az elsőt idén november 28-án.
Az adventi időszakhoz számtalan hagyomány és szokás kapcsolódik:
András napja (november 30.) Szent András apostol ünnepe. Hagyomány szerint ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak titokban és magányosan kellet a praktikáknak egy részét elvégezniük, de voltak közös jóslások is, ilyen volt a gombócfőzés és az ólomöntés. A gombócokba férfi neveket rejtettek, amelyik elsőnek feljött a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából megpróbálták kitalálni a leendő férj foglalkozását.
Szent Borbála ünnepéhez (december 4.) kötődik a faágak levágása, melyek karácsonyig kivirágoznak. A karácsonyra kivirágzó ágak szerencsét hoztak a házra és a hajadon leányoknak esküvőt.
Miklós napja (december 6.) Mürai Szent Miklós püspök volt többek között a nehéz körülmények között élők védőszentje. Életéről sok legenda született, ezekből alakult ki a Mikulás személye is. Állítólag az éjszaka leple alatt ajándékokat osztogatott a szegényeknek úgy, hogy azok nem is sejtették kitől kapták.
Luca napja (december 13.) Szent Luca Szent Borbálához hasonlóan mártírhalált halt hitéért. Ehhez a naphoz kapcsolódik a Luca naptár és szék készítése, a Luca búza ültetése, lucapogácsa sütése, lucázás.
Comments are closed.