Sági Ferenc, a REAC Sportiskola SE elnöke elkezdte a futóedzéseket. Ez egy sportvezetőtől nem is lenne meglepő, azonban az egykori atlétából lett elnök 2014-ben már egyszer szögre akasztotta a futócipőjét.
– 2004-ben az athéni olimpiát követően felhagytam az aktív futással. Akkor ugyanis én futottam meg egyedül maratoni távon az olimpiai kiküldetési szintet, ám mégsem engem vittek az olimpiára. Miután meghallottam, hogy az egyetlen magyar versenyző feladta a távot Athénban, azonnal abbahagytam a sportpályafutásomat – mesélte a XV. kerületi klubelnök.
Sági Ferenc sportolói karrierje Martfűn a Tisza Cipő SE-nél kezdődött, ahol futballista kisgyerekként végigjárta a ranglétrát. 1986-ban aztán az NB III-ban szereplő felnőtt csapatban is pályára lépett. Ugyanakkor a futás is jól ment neki, rendre kiemelkedően szerepelt a megyei és országos mezei futóversenyeken, s mivel csábította őt az Újpesti Dózsa, 1986-ban sportágat, várost és klubot változtatott.
– 1500 métertől felfele minden távon futottam. Előbb korosztályos szinten, majd a felnőtteknél is jó eredményeket értem el. Első bajnoki címemet már a BVSC színeiben 6 km-es mezei távon szereztem, amit sok-sok érem követett – mondta.
Több korosztályos világesemény után 1998-ban a budapesti Atlétikai Európa-bajnokságon is pályára léphetett. Akkoriban már nagyrészt maratoni távon versenyzett. A Népstadionban rendezett kontinensviadalon azonban nem az eredményével, hanem a hősiességével vívta ki a közönség szimpátiáját.
Fotó: Sági Ferenc
XVMÉDIA, Vargosz
– 30 kilométernél elszakadt az egyik hajlítóizmom. Még a pattanást is hallottam, utána meg nagy fájdalmat éreztem. Nem akartam feladni életem első felnőtt világversenyét, ezért, ha sántítva is, de teljesítettem a maradék 12 km-t. A célba érkezéskor felállva tapsolt nekem a közönség.
Az Eb után többnyire már utcai futóversenyeken vett csak részt. Pályán utoljára 2000-ben, a 10 ezer méteres távon állhatott fel a dobogó tetejére. A 2000-es évek elején 18 maratont futott itthon és külföldön, melyeken egyre jobb – 2 óra 17 perc körüli – időket produkált. Ez hozta őt közel az olimpiai részvételhez.
– Mindent egy lapra téve küzdöttem az olimpiai részvételért, de a szövetség nem engem, hanem egy debreceni srácot favorizált. 2004-ben aztán egy siófoki versenyen megfutottam az olimpiai szintet – 2 óra 14- percet –, ami öt perccel volt jobb idő, mint a riválisomé. Még ő is gratulált nekem az athéni indulásért. Aztán mégsem így lett. Őt vitték, én meg maradtam – jegyezte meg Sági Ferenc.
A 2004 óta a XV. kerületi (ma REAC) Sportiskolánál dolgozó Sági Ferenc hét évvel ezelőtt Viktória lánya kérésére húzott ismét futócipőt. Egy félmaratont futottak együtt, a családi versenyt pedig egy perccel Viki nyerte. Elmondása szerint most kisebbik lánya, Petra is hasonló kéréssel állt elő, ezért ismét edzeni kezdett. A terv, hogy áprilisban egy újabb családi félmaratont fussanak.
Comments are closed.
