Szabó T. Anna Ár című kötete címadó verséhez hasonló hatást ér el az olvasóknál. Hirtelen megjelenik, körülvesz minket, mindenfélét hoz magával, és teljesen mások leszünk, miután levonult és elolvastuk az utolsó verset.
Manapság meglepő, hogy ilyen sok vers szerepel egy kötetben, de így sikerült elérni, hogy minden fejezetben találkozhassunk a költő sokoldalú tehetségével. Ezekre a versekre különösen jellemző, hogy régi, nagy elődöknek vagy kortárs irodalmároknak szól az ajánlásuk. Szabó T. Anna pedig szinte belebújik Arany, Juhász Ferenc vagy Esterházy Péter bőrébe, és az ő stílusjegyeiket, a rájuk jellemző gondolati világot önti tökéletes formába.
„Két hatalom van a világon:
a valóság s a képzelet.
Az egyiket az idő méri –
a másikat mérni nem lehet.
A mesében mindkettő ott van,
hogy szárnyatlan szállj szárnyadon,
fel az árnyból, a fényes várba –
de kapuja: a fájdalom. (…)”
(A meséről; 2.)
A sokszínűség jellemző a témaválasztásra is, a hétköznapi érzelmektől a szerelemig, élet-haláltól a játékig mindenféle témát feldolgozó verset olvashatunk. A kötet közepén két fejezetben is középpontba kerülnek a prostituáltak, rajtuk keresztül a kiszolgáltatottság, megalázottság és a társadalmi egyenlőtlenségek.
Szabó T. Anna különös érzékenységgel láttatja a szomorú sorsokat, nyíltan ír ezekről a kényes témákról is. A kötet többszöri olvasása utána pedig felmerülhet a kérdés, lehet, hogy még a címadás is többszörös jelentést hordoz? Ez egy olyan „ár”, melyet mindenki átél és megfizet az életében?
(Szabó T. Anna: Ár; Magvető, 2018; 2299 Ft)
Comments are closed.