Dragomán György Rendszerújra című novelláskötetében az elmúlt tizenöt évben megírt műveiből válogatott. Az író eddigi köteteire is jellemző volt, hogy kitalál egy fő irányvonalat, és az ahhoz a tematikához illeszkedő novellákat gyűjti össze.
Forrás: Dragomán György honlapja
Ennél a kötetnél többféle értelmezési lehetőségből választhat az olvasó: olvashatunk lázadásokról, menekülésekről, ellenállásról vagy szabadulásról. Vannak szereplők, akik megpróbálnak beilleszkedni, de mégis kilógnak a rendszerből. Vannak, akik saját erkölcsi értékeiket őrzik meg mindenáron.
A novellák középpontjában az emberi cselekvések és döntések állnak, de nagyon érdekessé teszi az írásokat azok helyszíne, időpontja is. Sokszor játszódnak a közeli vagy távoli jövőben. Az író a fantáziáját teljesen szabadon engedte: legyen szó más agyába ültetett emlékek megőrzéséről, határátlépésről medveháton lovagolva, vagy akár egy angyal is vehet hét üveg vodkát a kisboltban, és az eladónő segíthet neki beragasztani a kabát alól kibukkanó szárnyát. „Az eladónő két kézzel a kifeszített ragasztószalagot fogta, a kézfejével óvatosan a szárnyhoz ért, a tollak rugalmasabbak voltak, mint ahogy képzelte. Ahogy elkezdte visszanyomni őket, melegséget érzett a csuklójában, a tollak mögött tisztán érződött a szárny csontjának ellenállása, forró lüktetésként futott végig a karján, egyenesen a hátába és a vállába.”
A hosszabb-rövidebb írások mindegyike mesterien tömörít, csak a leglényegesebbeket írja le, a többit az olvasókra bízza. Éppen emiatt drámai lesz minden novella, mindegyik katartikusan ér véget, a hétköznapi hősök pedig velünk maradnak, még napok múlva is emlékszünk rájuk.
(Dragomán György: Rendszerújra; Magvető, 2018; 3699 Ft)
Comments are closed.
