Rácz Kálmán festőművész több szállal kötődött Rákospalotához, majd a XV. kerülethez. Születésének 110. évfordulója alkalmából Nagy Előd pestújhelyi festő- és éremművésszel, tanítványával idéztük fel emlékét.
Forrás: családi archívum
Rácz Kálmán Lengyeltótiban született 1908. szeptember 27-én, de az érettségi vizsgát már Rákospalotán tette le 1926-ban. Festőművész tanárként diplomázott 1930-ban az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, tanárai között volt például Kisfaludy Stróbl Zsigmond is. Ezután Jászberénybe költözött és a helyi gimnáziumban tanított, emellett a helyi művészeti élet egyik fő szervezője lett. Itt ismerte meg feleségét, Beleznay Annát is.
A II. világháború után Rákospalotára költöztek, ahol öt gyermeküket nevelték.
Nagy Előd festőművész szerint Rácz Kálmán pályáját meghatározta a nagy család, a háború és a Rákosi-rendszer. Ő a Gresham-palotában működő Bányászati Tervező Iroda szabadiskolájában találkozott először Rácz tanár úrral. „Az ötvösművész nagynéném ott dolgozott, mint műszaki rajzoló, emellett ötvösszakkört vezetett az ottani dolgozóknak, és ő ajánlott be Rácz Kálmán festő szabadiskolájába. Én voltam ott az egyetlen gyerek, rajtam kívül mindenki idősebb volt, előrébb voltak ízlésben, tudásban. A pályaválasztásomra is hatással volt, mert sok képzőművész barátja műtermében jártunk, sokat jelentett ez nekem. Nagyon sokat tanultam ott, és Rácz tanár úrral a haláláig tartottam a kapcsolatot, figyelemmel kísérte a munkáimat, a kiállításaimat” – mondta a művész.
Rácz Kálmán a ’40-es évekig, majd a ’60-as évektől több egyéni és csoportos kiállításon vett részt, 1957-től rendszeresen szerepelt a Palotai Tárlat kiállításain és a Magyar Nemzeti Galéria is tulajdonosa három képének. Nyolcvanhat éves korában, 1994-ben hunyt el.
Comments are closed.
