A purim ünnep régi eseménynek állít emléket a zsidó vallásban. Ilyenkor ünneplik, hogy megszabadultak a perzsa nép uralmától, amely el akarta pusztítani őket időszámításunk előtt 450 körül. Szerdócz J. Ervin, az Újpesti Zsidó Hitközség, Újpest-Rákospalota templomkörzet rabbija mesélt lapunknak erről a különleges ünnepről.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
Szerdócz rabbi szerint a zsidó hagyományokról Mózes öt könyvében megtalálható minden, kivéve a posztbiblikus ünnepeket, mint a purim, a zsidó farsang, vagy a hanuka, a fény ünnepe, melyeket a történelmi szükségszerűség teremtett. Továbbá választ ad az isteni gondviselésre, a nép és a vallás fennmaradására.
A purim ünnep azért is egyedülálló, mert Eszter könyvében írnak róla, nem pedig a Tórában. A történet szerint Ahasvérus király uralkodásának idején főminisztere, Hámán személyes sértettsége miatt arra törekedett, hogy minden zsidót megöljön. A purim jelentése „sorsvetés”, mivel Hámán Ádár hónap 13. napjában határozta meg a zsidók elleni támadás napját. Rávette a királyt, hogy pecsételje le ezt az utasítását, melyet így már nem vonhatott vissza.
Eszter királyné és nagybátyja, Mordechaj viszont rávették a királyt (miközben sok alkoholt itattak vele), hogy mégse támadja meg a zsidókat. Az ünnep máig megtartotta ezt az elemet – kötelező a féktelen mulatozás, de emellett két embernek küldenek adományt, ami általában sütemény vagy édesség, és ilyenkor a szegényeknek is adakozni kell. Ádár hónap 13-án a férfiak és a nők is meghallgatják Eszter könyvéből a felolvasást.
Szerdócz rabbi szerint a farsanghoz azért hasonlítják a purimot, mert maskarát húznak magukra az ünneplők, a férfiak Ahasvérusnak, a nők Eszternek szoktak öltözni. A rabbi kiemelte, hogy a történelem során a zsidó népet és a zsidó vallást sokszor támadták, így ez az ünnep különösen fontos a számukra.
Comments are closed.
