Rajta van a magyar Szent Koronán a képe, a hét arkangyal egyike, a mennyei seregek vezetője és győztes harcosa – Szent Mihály évszázadok óta folyamatosan jelen van kultúránkban. Mihály napján, szeptember 29-én ünnepeljük őt.
Tóth Zoltán Fülöp atya, Rákospalota-Kertváros plébániai kormányzója szerint az isteni gondviselés egyik kiemelkedő eleme az angyalok szerepe az emberek életében. „Közülük is kiemelkedik Szent Mihály arkangyal, aki Istentől különleges hatalmat kapott arra, hogy az embert a gonosz, a rossz elleni küzdelemben segítse. Erre utal nevének jelentése is a Bibliában: »Ki olyan, mint az Isten«.”
Minden korban tisztelet övezte a kivételes, erős harcosokat, hősöket – Szent Mihály arkangyal különösen kedvelt alakja kultúrtörténetünknek. Talán legismertebb tette, hogy leszúrta és a mennyből a földre taszította a sátánt. A belőle sugárzó erő példát mutat évszázadok óta. Számos képzőművészeti ábrázolása létezik, általában szárnyakkal, lángoló karddal, a lábánál heverő sárkánnyal (mely a gonosz megtestesülése) ábrázolják.
Ha végiggondoljuk, rájövünk, a szent onnan is ismerős, hogy például szeptember havát Szent Mihály havának hívták elődeink. Szeptember végén, Mihály naphoz kötődött az állatok visszahajtása a legelőről, és az időjárással kapcsolatos megfigyelés is tartozik ehhez a naphoz. „Ha ezen a napon még van itt fecske, úgy karácsonyig nem lesz hideg.”
A Magyar Katolikus Lexikonban is olvasható, hogy a magyar néphagyományok szerint Szent Mihály kísérte a halottakat végső útjukra, innen kapta nevét Szent Mihály lova is, melyen az elhunytakat vitték a temetőbe. A Tejutat hívták Szent Mihály útjának is, a Göncölszekér is viselte a nevét. Számos település névadója volt: a szomszéd kerülettől, Rákosszentmihálytól Mezőszentmihályig sokfelé emlékezünk rá.
Comments are closed.