Ha feltennénk a kérdést egy XV. kerületi lakosnak, hogy Istvántelek és Káposztásmegyer melyik budapesti kerülethez tartozik, egyértelmű lenne a válasz, Újpesthez. Viszont ha úgy kérdeznénk, hogy 100 évvel ezelőtt is így volt-e, akkor az lenne a helyes válasz, hogy akkor még Rákospalotához tartoztak. Erről az érdekes, de nem túl ismert témáról tartott előadást Rátonyi Gábor Tamás a Csokonai Művelődési Házban a március 28-i Anno Klub rendezvényén.
Forrás: bpxv.blog.hu
Az első nagyobb terület, amit elvettek Rákospalotáról, a Dunával párhuzamos rész volt (ma a Duna és a Váci út között helyezkedik el), ahol a főváros megépítette a vízműveket 1887-ben. Ezért kártalanították Rákospalotát, de ugyanez nem mondható el, amikor Káposztásmegyert csatolták el.
Káposztásmegyert valóban a káposztáról nevezték el, ugyanis hatalmas területeken végeztek ott mezőgazdasági munkát. A XIX. század közepétől a Károlyi család magánbirtoka volt egész Káposztásmegyer, amit parcellázni szeretett volna, de a hosszadalmas eljárás miatt végül a gróf elintézte, hogy 1922-ben átcsatolják Újpesthez a területet. Aztán éveken át tárgyaltak a kártalanításról a városvezetők, de végül Rákospalota nem kapott semmit.
Istvántelki Főműhely/Fotó: XV Média, Vargosz
Istvántelek története is kalandos, először 1910-ben Wertz József javasolta, hogy kerüljön Újpesthez, de Rákospalota gazdasági érveket és aláírásgyűjtést is bevetett, így csak 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor csatolták a IV. kerülethez.
Számos érdekes történet és történelmi tény hangzott el, például a lóversenypályáról meg a Clarisseumról is, amit korabeli térképekkel és képekkel illusztrált az előadó, akit nem véletlenül ismernek „Palotabarát” néven is.
Comments are closed.
