Budaszentlőrinci pálos kolostor romjait a Szépjuhászné gyermekvasúti megállóhoz közel találja az utazó. A pálosok a mai Budakeszi úti teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyet egy remete gondjaira bíztak, majd 1301 körül visszatértek és elkezdték építeni a kolostorukat. Később, 1308-tól a szentlőrinci monostorban tartották évi káptalanjukat, és ettől kezdve ez lett a rend főkolostora.
A romkert bejárata
A hallgatag barátok kertészkedtek, építőmestereik, kőfaragóik munkái pedig templomaikat díszítették. Az 1450-es években elkészült, első magyar nyelvű szentírás az itt élő pálos szerzetes, Báthory (vagy Bátori) László munkája volt. A szerzetes, hogy a fordításnak szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található barlangba, amelyet később róla neveztek el.
A kolostort a törökök feldúlták, felégették az értékes könyvtárral együtt és eltűnt minden kódex, valamint a Biblia is, a barátok pedig elmenekültek. Az értékeik egy részét ugyan sikerült a Felvidékre menekíteniük, de később azokat nem kapta vissza a rend. Csak a romos falak maradtak az egykor virágzó kolostorból – írja a Wikipédia.
Érdemes ellátogatni a romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó kolostorhoz. Tehetjük ezt az „úttörővasúton”, amelyen a felnőtteknek egy útra 700 forintot, a gyerekeknek 350 forintot kell fizetniük, a családi napijegy 3500 forintba kerül. Szakaszjegyet is válthatunk, amelyért a felnőttek esetében 600 forintot, gyerekek esetében 300 forintot kérnek el. Aki inkább a BKV járatait választja, annak a 22-es, a 22A és a 222-es buszról a Szépjuhászné, Gyermekvasút megállónál kell leszállnia a kolostorhoz.
(A gyermekvasút jegyárairól, a vasutasok életéről bővebb információ a gyermekvasut.hu oldalon olvasható.)
Comments are closed.
