Zelk Zoltán „Este jó, este jó” című verse nemcsak a költőt, hanem a verset megzenésítő Vitai Ildikót is eszünkbe juttatja. A 2004-ben díszpolgári címmel kitüntetett rákospalotai előadóművészt a versekről, a zenéről és a pályafutásáról kérdeztük.
Vitai Ildikó/Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Mostanában kevesebbet hallani önről. Mi ennek az oka?
– 77 éves vagyok, és ebben a korban már kevesebbet hívják az embert. Szerencsére jól érzem magamat, köszönhetően a gitáromnak, amely a legjobb gyógyszer. De meg kell barátkozni azzal, jönnek a fiatalok, nagyok sok köztük a tehetség, a mai gyerekeknek pedig inkább rájuk van szüksége. Ahogy az orosz költő, Maja Boriszova írja: „Ő ment el rég, a napjai közül, ajtót se csapva, észrevétlenül.”
– Apropó versek. Miért éppen verseket zenésített meg?
– Későn kezdtem gitározni, és a megtanult etűdökre próbaképpen verseket énekeltem. Aztán szép lassan belecsöppentem az irodalmi életbe, s mivel másoknak is tetszettek a próbálkozásaim, az ő unszolásukra elkezdtem egy-egy nekem tetsző költeményhez zenét írni. Bár színpadon nem szerepelek már, itthon mindennap előveszem a gitáromat, és énekelek.
– Az itthon alatt ugyanazt a MÁV-telepi lakást kell érteni, amelyben felnőtt?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egész életemet ugyanabban a lakásban tölthettem. Ezek között a falak között voltam fiatal, és a lányom is, és az unokám is itt nőtt fel. Most pedig már Dávid is 32 éves.
– Hajdu László polgármester az év elején a kerületi díszpolgárok segítségét kérte. Ön miben tudna segíteni neki?
– Leginkább az ízlésemmel. Ha hívnak, szívesen megyek zenélni, vagy akár zsűrizni is, és örömmel tolmácsolom költőink legszebb verseit a kerületi gyerekeknek.
Comments are closed.
